Parasztház (családi ház) építése természetes anyagokból
Ezt a bejegyzést már több, mint egy éve írom, úgyhogy most már véglegesítettem. Befejeződött ennek a háznak az építése is, ahol a kivitelezőnk, A-tól Z-ig minden munkát vállalt, tehát a megrendelő egy teljesen költözhető állapotot vett át idén januárban. A munkálatokat némileg lassította, hogy az elektromos vezeték bekötésére több, mint három hónapot várunk (tavaly augusztusra ígérték és december elején már be is kötötték). A jövőt tekintve az ELMŰ-ÉMÁSZ nak kívánjuk, hogy a bekapcsolást is olyan gyorsan végezzék majd, mint a kikapcsolásokat… Bár itt ugye a napelemek miatt a fogyasztó egy kicsit a termelővel is váltakozni fog, aminek a mérlege nulla lesz éves szinten, így az érdek nem teljesen ugyanaz. (tovább…)
A józanságot szintén nagyon jól mutató ház készült el már tavaly, de még kisebb munkálatok voltak idén is. Még vannak kisebb-nagyobb elvégzendő feladatok (pl. a növényeknek még terülnie kell, meg még a korlátok is hiányoznak kívül), de a lnyeg és a működés már látható és tapasztalatok is vannak. A jó működés elsősorban annak köszönhető, hogy az építtetők nagyon figyelmesek voltak és sok mindennek utánajártak, majd kiválasztották a leghatékonyabb megoldásokat. Mindemellett szokásunk szerint olyan megoldásokat is használtunk, amik ma nem feltétlenül általánosak egy családi ház tervezés esetében. (tovább…)
Ház felújítás vagy új építés? – Nem mindegy mennyiért…
Sok megkeresés érkezik olyanoktól, akik úgy gondolják, hogy néhány millióból már lehet lakható új házat építeni Magyarországon. Amikor elmondjuk nekik, hogy kb. mennyibe kerül egy új ház megépítése, akkor szoktuk javasolni, hogy inkább nézzenek körül az ingatlanpiacon, mert már olyan áron lehet lakható házat kapni, amiből egy új háznak a szerkezetkész állapota sem jönnek ki. Ez különösen igaz vidékre, ahol egy újonnan épített ház értéke a piac jelenlegi helyzete miatt sokszor nincs összhangban a bekerülési költséggel. (tovább…)
Parasztház felújítás/átalakítás terve – Hollókő – utcai oldal
Egy évekkel ezelőtti történet kezdett el valósággá válni az elmúlt hetekben, amikor édesanyám egyik régi kollégája, aki hollókőről származik megkeresett, hogy egy pályázathoz készítsem el a házuk átalakításának tervét. A meglévő ház egy tipikus 50-es 60-as évekre jellemző vályog kockaház, ahol az volt a cél, hogy a lehető legkevesebb bontással a legkedvezőbb eredményt kaphassuk. (tovább…)
Ezt a bejegyzést azért írom, mert még mindig sokan úgy gondolják, hogy egy családi ház tervezése abból áll, hogy megbíznak egy építészt, aki mindent megtervez és amint megvan az engedély, már lehet is építkezni. Ez pár éve még így volt, de mostanra már a hatályos jogszabályok egyre kevésbé teszik lehetővé, ami nem is feltétlenül baj. Mi szükséges még a háztervezéshez a tervezőkön túl?
Hétvégén Galgahévízen voltunk. Ha már ott jártunk, megnéztünk egy megvalósult családi házat, aminek 2012 elején készült el a terve egy „küzdelmes”, de mindkét fél szempontjából építő tervezési folyamat eredményeként. Ma már szinte nevetségesnek tűnnek azok a dolgok, amiken harcoltunk a megrendelővel és most már szerintem egy mosollyal elintéznék egy hasonló helyzetet. A ház viszont nem ettől jó, hanem attól, hogy rendkívül jól működik. (tovább…)
Megrendelőnk egy ” szög egyszerű” parasztházat kért, amely két részből áll. Az első rész egy lakó funkciót lát el,négy szobával és két fürdővel, a második pedig egy olyan gazdasági rész volna, amit később, ha szükséges, át lehet alakítani egy külön kis lakóegységgé. A ház alatt van egy minimális (20nm-es) méretű pince. Az épület mégis különleges a maga módján, mivel részint autonóm ökoházról beszélünk. Lesz „Teleső rendszer”, ami az Országh József professzor úr által meghatározott módon gyűjti az esővizet, illetve a hagyományos wc mellett alomszéket is fognak használni. Az elektromos áram az akkumulátorok jelenleg még igen magas ára miatt hálózatról lesz biztosítva (itt még mindig olcsóbb volt a külterületi telekre odavezettetni az áramot, mint egy teljesen sziget üzemű egységet kiépíteni). (tovább…)
Ma töltöttük fel ennek a háznak a tervét az ÉTDR-re, ami ha megjön az engedély várhatóan el is kezd épülni. A helyi építési szabályozásnak köszönhetően egy olyan dombház tervet kellett készítenem, aminek egy része gazdasági épület, egy része pince (nem emelkedhet ki az eredeti terepszintből 1m-nél többet). Természetesen a házat úgy alakítottuk ki, hogy ha az építtető család később szeretné lakóházzá átalakítani, úgy minimális energia ráfordításával erre is legyen lehetősége. (tovább…)
Pár éve egy konferencián adtam elő és az előttem lévő előadó témája az épületbiológia volt. Addig nem is tudtam, hogy egyáltalán létezik ilyen tudomány, pedig sok szempontját addig is folyamatosan figyelembe vettem. A hölgy Németországban dolgozott ezen a területen, mert kiderült, hogy ott kimondottan van erre fizetőképes kereslet. Itthon nem hinném, hogy meg tudna élni egy olyan szakember, aki kimondottan csak ennek a területnek a szakértőjeként dolgozik, de odakint azért más a helyzet, mivel az embereknek nem csak igénye volna rá, hanem meg is tehetik, hogy ilyesmire is áldozzanak. Mi is tehát az épületbiológia? (tovább…)
Múlt héten ment be a hatósághoz a korábban Tényőre tervezett nádtetős parasztház módosított változata. A megrendelő helyzete időközben némileg megváltozott, ezért az ő kérésére elhagytuk a gazdasági épületrészt és a házat is kétszintesre és jóval egyszerűbbre (költséghatékonyabbra) formáltuk át. Igazából ez előnyére vált, mert energetikai szempontból így jobban ki tudjuk használni a nádtető előnyeit és a lakótér (fűtött) is kedvezőbb a hőveszteség oldaláról nézve. ez azért van így, mert egy kétszintes háznak jóval kisebb a fajlagos (négyzetméterre vetített) lehűlő felülete, mint egy földszintesnek. (tovább…)
