A fenti folyamat sokakban lejátszódik, akik csak a számok alapján döntenek. Ebben a kivételes esetben NEM igaz az, hogy a mesében több az igazság, mint a történelemben. A rendkívül öntudatos és felvilágosult fogyasztók szeretik önelégülten „megversenyeztetni” a kivitelezőket/építési rendszereket, de mivel nem értenek hozzá, ezért nem veszik észre azt, hogy az almát hasonlítják össze az emésztett fél szem cseresznyével. Ez a bejegyzés azoknak szól, akik ezt elkerülnék. A többieknek marad az empirikus út…

Itt egy nagyon jó kis cikk a legegyszerűbb kenderbeton tesztről, ehhez már nincs mit hozzátenni:

Hogyan keresheted meg egy ház árának jelentős részét kenderbeton-hógolyóval?

A következő hivatkozásra kattintva elolvasható: Hógolyózónál kenderbetonnal milliókért?

Ez az amikor a kenderbetont különféle teszteknek vetjük alá, mielőtt beépítenénk. Ez egy nagyon fontos állomás, amikor az éghetőséget vizsgáltuk, mert előre vetíti a hivatalos vizsgálat eredményét. Természetesen a vizsgálatot a saját szabályai szerint az ÉMI is elvégezte, máskülönben nem kaphatott volna NMÉ-t az anyag.

E bejegyzés írásakor az új építésű lakóházak négyzetméterára egy átlagos mai ház esetében a beköltözhető állapot hasznos alapterületre (tehát nem a falakkal együtt számolva, burkolatok, alap, gépészet stb. nélkül) vetítve 850.000-1.000.000 Ft között indul. Ez elsősorban az inflációnak köszönhető, azon belül is az építőanyagok utóbbi időben végbement brutális áremelkedésének. Ehhez még jelentősen hozzájárult a jogszabályi környezet (előírások) szigorítása is. A fenti kérdésre sokan rávágnák, hogy nem, de mégsem biztos, hogy ez minden esetben igaz. A válasz ismét sok tényezőből tevődik össze. Kinek? Mekkora házat? Milyen céllal? Milyen technológiával? Mikorra?

Ez a bejegyzés, most az építőanyagoknak nem annyira az egészségre – arról írtunk már itt -, hanem inkább az emberi pszichére/komfortérzetre gyakorolt hatásával foglalkozik. Igyekszem egy kicsit közérthetőbben szemléltetni a különbséget a természetes és az elterjedt építőanyagok közötti különbséget. Nincs könnyű dolgom, mert szavakkal igyekszem megfogalmazni olyan dolgokat, amit a legtöbb ember belülről érez.

Érintőlegesen foglalkoztunk már ezzel a témával a kenderbeton kapcsán, de itt van egy videó is, ahol egy olyan kollégánk magyaráz, akinek ez szakmája. Sokan sok mindent állítanak a kenderbetonnal kapcsolatban, de kevesen veszik a fáradtságot és a pénzt, hogy le is teszteljék. A tesztek kapcsán szembesültünk több esetben azzal, hogy ami a külföldi „szakirodalomban” is több helyen le van írva, az egyszerűen nem működik önmagában.

Mindenek előtt el kell mondanom, hogy ez egy erősen szubjektív cikk lesz, mivel nem tudok arról, hogy definíció-szerűen meg lenne határozva az ökoház fogalma. Úgy döntöttem, hogy inkább azt írom le, én hogyan tekintek egy ökoházra. Sokan már az olyan alacsony energiaigényű épületeket is ökoháznak nevezik, amik tele vannak szintetikus műanyagokkal – ezzel egyébként engem ki lehet kergetni a világból – egyszerű marketingeszközzé degradálva egy olyan fogalmat, ami mögött sokkal több tartalom, egy komplett gondolkodás- és szemléletmód van.

A fenti kérdés természetesen költői, de fel tudnék tenni pár hasonló kérdést más iparágakból. Olcsóbb-e a kézzel készített, valódi lenvászon, vagy kendervászon anyagú ing, mint egy akár csak részben műszálas tömegcikk? Olcsóbb-e egy kizárólag kovászt, vizet, sót és lisztet tartalmazó kézműves kenyér, mint az adalékokkal felpumpált tömeggyártású „bolti”?

A címben lévő kérdés a legtöbb ökoház vonalon építkezőnek nagy dilemma. Inkább legyen minden természetes, anyagú, vagy kössünk több kompromisszumot és ezeknek a többletköltsége árán építsünk még néhány négyzetmétert pluszban? Mennyire lehet a mai világban teljesen természetes anyagokból építkezni? Az elmúlt évek tapasztalata és a jelenleg hatályos energetikai és tartószerkezeti előírások mennyit és mit engednek?