Szintén az elmúlt évek tapasztalata, hogy az építőipart hatványozottan érinti az infláció kérdésköre. Ez az építkezéseken először a munkadíjakban nyilvánult meg, aztán pedig az építőanyagok drágulásában. Több olyan építtetőm van/volt, akik úgy döntöttek, hogy még nem kezdik meg az építkezést, mert túl drága… Sok mindent láttam már, de olyat még nem, hogy az új építésű ingatlanok ára csökkent volna. Volt, hogy évekig nem nagyon emelkedett/stagnált, de olyat, hogy mentek volna lejjebb az árak nem tudok előidézni az emlékeimből. Ezek közül többen voltak olyanok is, akiket mások megpróbáltak meggyőzni, hogy ilyen-olyan módosítással kevesebből (kb. 20%-kal) ki lehet hozni ugyanazt a házat. Ez az egyik esetben azért volt vicces, mert pont annak az építőanyagnak ment fölfelé az ára drasztikusan, amivel „helyettesítettek” volna (acél), az illető azóta is várja az árajánlatot. Volt olyan is, aki egy év hezitálás után, mikor körbejárta a kérdést és rájött, hogy mégis csak az eredeti verzió lesz a jó, már 40%-kal drágábban építette meg a házát. A többiek, akik csak vártak, hogy olcsóbb legyen tudtommal a mai napig nem kezdték el. Hogy miért van ez így?
A jelenlegi brutális infláció minket sem kímél, így a költségek emelkedésével együtt nekünk is meg kell emelni a tervezési díjainkat. A kivitelezésnél már korábban bevezettük a mozgó anyagárakat (beszerzési ár+fix kezelési költség), a tervezési díj számításának alapját családi házak esetén viszont a mindenkori bruttó bérminimum adja (a Magyar Építész Kamara díjszabása alapján), így várhatóan 25-30% emelkedés lesz január 1-től megkötött tervezési szerződéseket illetően, ami több százezer forintot jelent házanként.
A közelmúlt energiapiaci eseményei, valamint a napelemek hálózatra csatlakoztatásának kérdése sokunkat késztetett azonnali újratervezésre. Ez az adott pillanatban lehet, hogy kellemetlen, vagy inkább kényelmetlen, de hosszabb távon mindenképpen előnyösebb, ha a hálózattól való függésünket elengedjük.
Itt viszont több lehetőség is van a bekerülési/fenntartás költségek arányát és természetesen a komfortzónánk mértékét tekintve, amelyeket érdemes végigvenni.
Természetesen a felsoroltakon túl is vannak további lehetőségek, de most igyekeztem a leggyakoribb, családi házas léptékben is vállalható költségű megoldásokat összeszedni, amelyekkel tapasztalataink is vannak.
Az utóbbi évek, különös tekintettel az elmúlt hetekre/hónapokra eléggé megkavarták a lehetőségeket a hálózatról való lecsatlakozást és az önellátást illetően. Gondolok itt elsősorban az energetikai előírások szigorítására, ami önmagában nem egy rossza dolog, csak a gépészetre vonatkozó része nehezíti meg a dolgunkat, illetve a napelemes rendszerek hálózatra való visszatáplálásának lehetőségét is úgy tűnik, hogy elvesztettük, mivel 2024-től már EU szinten nem fogják engedélyezni. Aki viszont ilyesmiben gondolkozik, azért ne veszítse el teljesen a kedvét, mert ez igazából annyit jelent (egyelőre némi többletköltség mellett), hogy a meglévő működő rendszereket kell sokkal inkább finomhangolnunk…
Ez a próba az önellátó közösségek összejövetelén készült Velemben 2022. szeptemberében, ahol sajnos személyesen nem tudtam jelen lenni, pedig úgy volt, hogy én is ott leszek. Azért tartom fontosnak, hogy ezt mindenki lássa, mert mi is folyamatosan szembesültünk a Kenderház Magyarországnál, hogy milyen problémák jelentkeznek a meszes/kender kötéseknél. Egy épület – kenderház esetén különösen – nagy értéket képvisel, ezért nem éri meg feláldozni a biztonságot/értékcsökkenést/későbbi problémákat az olcsóság és a „házi megoldások” oltárán. Itt pontosan látszik, hogy mit érdemes tudnia egy kenderfalnak.
Ez a felvétel még késő tavasszal készült, mikor a kenderfalak öntése zajlott. Azóta már bőven bent lakik a család akiknek az építkezése a riport helyszínét adta. A háttérben látható kenderházat nekik építettük. A házról már korábban írtunk itt.
Nádtetős vályogház (ökoház) Tényőn – fotó Veranda Magazin, tervezte: V.B.
Régóta tervezem, hogy a megvalósult házakat is összegyűjtöm az oldalra, hát itt az első ökoház. Ezt kb. 10 éve terveztem és 1-2 évre rá indult el az építés. A kivitelezést az építtető saját hatáskörben intézte, és meglehetősen igényesre sikerült.
Energiahatékony ökoház bontott téglából – Galgahévíz Ökofalu tervező: V.B.
A legtöbb építtetőnek fogalma sincs arról, hogy milyen egyszerű dolgokkal lehet csökkenteni egy új ház energiafelhasználását már a tervezőasztalon. Ezek csak minimális figyelmet igényelnek, meg némi tapasztalatot ezen a területen. Azt kell mondjam, hogy a merev elképzelésekkel érkező építtetőket leszámítva az építész tudja a legnagyobb energiaigényt vagy energiamegtakarítást produkálni, mégpedig a tervezőasztalon.
A világ jelenlegi helyzetében és a kiszámíthatatlanságban egyre többen ébrednek rá, hogy a rendszertől/közművektől való függés nem biztos, hogy előnyös. Ez a tendencia nem mindig volt így. Az idősebbek emlékeznek, hogy régebben a falvakban nem volt sem vezetékes víz, sem áram, sem gáz, sem szennyvíz. Lehet, hogy nem volt olyan kényelmes életük sem, mint nekünk, de nem is igazán függtek senkitől, mert az élelemtől a tüzelőig mindent maguknak termeltek meg. Természetesen nem akarom annak a világnak minden velejáróját visszahozni, de sok mindent lehet némi módosítással modernizált formában.
Ez már a kész kenderház, de a tereprendezés még hátra van
Idén nyáron adtuk át ezt a kenderházat amit Budakalászon építettünk. Ez az első olyan kenderház kivitelezésünk (generálkivitelezés), amit már szigorúan immár családi vállalkozás keretein belül vittünk végig. Magát az építési rendszert a Kenderház Magyarország (New Hemp) biztosította, a tervet egy külsős tervező készítette, aki az építtető kérésére tervezte át a házat hagyományos téglaházról kenderházra. Ebben a Kenderház Magyarország szakembergárdája volt a segítségére. Sajnos így is maradt néhány hiba, de a rendszer ismeretében ezt elég jól tudtuk korrigálni.
