Bontott téglából készült ház – Galgahévíz Okofalu Tervező VB
A fenti kérdés természetesen költői, de fel tudnék tenni pár hasonló kérdést más iparágakból. Olcsóbb-e a kézzel készített, valódi lenvászon, vagy kendervászon anyagú ing, mint egy akár csak részben műszálas tömegcikk? Olcsóbb-e egy kizárólag kovászt, vizet, sót és lisztet tartalmazó kézműves kenyér, mint az adalékokkal felpumpált tömeggyártású „bolti”?
Ökoház vályogból, nádtetővel – Tényő Tervezte: VB Fotó: Veranda Magazin
A címben lévő kérdés a legtöbb ökoház vonalon építkezőnek nagy dilemma. Inkább legyen minden természetes, anyagú, vagy kössünk több kompromisszumot és ezeknek a többletköltsége árán építsünk még néhány négyzetmétert pluszban? Mennyire lehet a mai világban teljesen természetes anyagokból építkezni? Az elmúlt évek tapasztalata és a jelenleg hatályos energetikai és tartószerkezeti előírások mennyit és mit engednek?
Itt van egy kis adalék az előző bejegyzésékhez, ami alátámasztja az ott leírtakat. Mindenki döntse el, hogy melyik éri meg neki: a fejlesztett, tesztelt, ellenőrzött gyártású, vagy az „olcsó”, illetve érdemes-e relatív kis összegű dolgokon spórolni a biztonság rovására. Ebben a videóban nincs semmi varázslás, csak a puszta tények. Tanács Zoltán tartószerkezeti tervező és kárszakértő mondja el a tapasztalatait.
Lakóház építése természetes anyagok használatával
Mielőtt bárki mások kritizálásával vádolna, be kell vallanom, hogy ezekben a cikkekben a saját fejlődésem története is vastagon benne van. E sorok írója már tapasztalatokkal rendelkező szakemberként ment végig olyan kihívásokon, amit sokan mindenféle szakképzettség nélkül is úgy gondolnak, hogy jobban tudnak. Ez a bejegyzés az ilyen esetekről szól. Ez különösen a természetes anyagok használata kapcsán jellemző. Vályoghoz, szalmához, kenderhez jellemzően mindenki jobban ért, mint az, aki esetleg sok év alatt már le is tesztelt bizonyos dolgokat. Utóbbi sok esetben igen fájdalmas tapasztalatokat is jelentett.
Kaláka?
Minden tervezési megkeresést azzal szoktam kezdeni, hogy megkérdezem, hogy mekkora házat akarnak mekkora összegből. Ez azért van, hogy lássam, mennyire reálisak az elképzelések és aztán segítsek meghatározni a megfelelő további irányt. Amikor sok esetben kiderül, hogy nem áll még rendelkezésre a megfelelő összeg, néhányan azzal „védekeznek”, hogy majd van családtag/ismerős, aki segít, vagy meredekebb elképzelés esetén, majd kalákában építkeznek. Nos az előző kettő is csak nagyon kevés esetben működőképes, de az utóbbit még nem láttam a mai keretek között megvalósulni, pedig elvileg lehetséges lenne. Miért? Sokat meditáltam rajta, de rájöttem.
Íme egy kis videó arról, hogy a kenderbeton helyszíni bedolgozásánál miért kiemelten fontos az anyag kalibrálása. Mi ezt egy kenderház építésénél a Kenderház Magyarország segítségével többször elvégezzük, mivel az építkezés közben is változhat a kender pozdorja páratartalma a levegő páratartalmának köszönhetően.
(tovább…)Egyik kollégám szólt, hogy pár nappal később a bejegyzésemet követően Boros Imre és Bogár László ugyanazt mondta el a Háttérkép című műsorban az infláció kapcsán, mint amit írtam. A videót beillesztettem, onnan indul, ahol szó van róla. Nem hinném, hogy engem olvasva mondták ezt, csak érdekes, hogy ők szakértőrként is egészen hasonló dolgokat fogalmaztak meg…
Szintén az elmúlt évek tapasztalata, hogy az építőipart hatványozottan érinti az infláció kérdésköre. Ez az építkezéseken először a munkadíjakban nyilvánult meg, aztán pedig az építőanyagok drágulásában. Több olyan építtetőm van/volt, akik úgy döntöttek, hogy még nem kezdik meg az építkezést, mert túl drága… Sok mindent láttam már, de olyat még nem, hogy az új építésű ingatlanok ára csökkent volna. Volt, hogy évekig nem nagyon emelkedett/stagnált, de olyat, hogy mentek volna lejjebb az árak nem tudok előidézni az emlékeimből. Ezek közül többen voltak olyanok is, akiket mások megpróbáltak meggyőzni, hogy ilyen-olyan módosítással kevesebből (kb. 20%-kal) ki lehet hozni ugyanazt a házat. Ez az egyik esetben azért volt vicces, mert pont annak az építőanyagnak ment fölfelé az ára drasztikusan, amivel „helyettesítettek” volna (acél), az illető azóta is várja az árajánlatot. Volt olyan is, aki egy év hezitálás után, mikor körbejárta a kérdést és rájött, hogy mégis csak az eredeti verzió lesz a jó, már 40%-kal drágábban építette meg a házát. A többiek, akik csak vártak, hogy olcsóbb legyen tudtommal a mai napig nem kezdték el. Hogy miért van ez így?
A jelenlegi brutális infláció minket sem kímél, így a költségek emelkedésével együtt nekünk is meg kell emelni a tervezési díjainkat. A kivitelezésnél már korábban bevezettük a mozgó anyagárakat (beszerzési ár+fix kezelési költség), a tervezési díj számításának alapját családi házak esetén viszont a mindenkori bruttó bérminimum adja (a Magyar Építész Kamara díjszabása alapján), így várhatóan 25-30% emelkedés lesz január 1-től megkötött tervezési szerződéseket illetően, ami több százezer forintot jelent házanként.
Tömegkályha csikótűzhellyel
A közelmúlt energiapiaci eseményei, valamint a napelemek hálózatra csatlakoztatásának kérdése sokunkat késztetett azonnali újratervezésre. Ez az adott pillanatban lehet, hogy kellemetlen, vagy inkább kényelmetlen, de hosszabb távon mindenképpen előnyösebb, ha a hálózattól való függésünket elengedjük.
Itt viszont több lehetőség is van a bekerülési/fenntartás költségek arányát és természetesen a komfortzónánk mértékét tekintve, amelyeket érdemes végigvenni.
Természetesen a felsoroltakon túl is vannak további lehetőségek, de most igyekeztem a leggyakoribb, családi házas léptékben is vállalható költségű megoldásokat összeszedni, amelyekkel tapasztalataink is vannak.
