Pórfödém – természetes fából
Ez a bejegyzés, most az építőanyagoknak nem annyira az egészségre – arról írtunk már itt -, hanem inkább az emberi pszichére/komfortérzetre gyakorolt hatásával foglalkozik. Igyekszem egy kicsit közérthetőbben szemléltetni a különbséget a természetes és az elterjedt építőanyagok közötti különbséget. Nincs könnyű dolgom, mert szavakkal igyekszem megfogalmazni olyan dolgokat, amit a legtöbb ember belülről érez.
Érintőlegesen foglalkoztunk már ezzel a témával a kenderbeton kapcsán, de itt van egy videó is, ahol egy olyan kollégánk magyaráz, akinek ez szakmája. Sokan sok mindent állítanak a kenderbetonnal kapcsolatban, de kevesen veszik a fáradtságot és a pénzt, hogy le is teszteljék. A tesztek kapcsán szembesültünk több esetben azzal, hogy ami a külföldi „szakirodalomban” is több helyen le van írva, az egyszerűen nem működik önmagában.
(tovább…)
Dombház belseje – Budakalász Tervező: VB
Mindenek előtt el kell mondanom, hogy ez egy erősen szubjektív cikk lesz, mivel nem tudok arról, hogy definíció-szerűen meg lenne határozva az ökoház fogalma. Úgy döntöttem, hogy inkább azt írom le, én hogyan tekintek egy ökoházra. Sokan már az olyan alacsony energiaigényű épületeket is ökoháznak nevezik, amik tele vannak szintetikus műanyagokkal – ezzel egyébként engem ki lehet kergetni a világból – egyszerű marketingeszközzé degradálva egy olyan fogalmat, ami mögött sokkal több tartalom, egy komplett gondolkodás- és szemléletmód van.
Bontott téglából készült ház – Galgahévíz Okofalu Tervező VB
A fenti kérdés természetesen költői, de fel tudnék tenni pár hasonló kérdést más iparágakból. Olcsóbb-e a kézzel készített, valódi lenvászon, vagy kendervászon anyagú ing, mint egy akár csak részben műszálas tömegcikk? Olcsóbb-e egy kizárólag kovászt, vizet, sót és lisztet tartalmazó kézműves kenyér, mint az adalékokkal felpumpált tömeggyártású „bolti”?
Ökoház vályogból, nádtetővel – Tényő Tervezte: VB Fotó: Veranda Magazin
A címben lévő kérdés a legtöbb ökoház vonalon építkezőnek nagy dilemma. Inkább legyen minden természetes, anyagú, vagy kössünk több kompromisszumot és ezeknek a többletköltsége árán építsünk még néhány négyzetmétert pluszban? Mennyire lehet a mai világban teljesen természetes anyagokból építkezni? Az elmúlt évek tapasztalata és a jelenleg hatályos energetikai és tartószerkezeti előírások mennyit és mit engednek?
Itt van egy kis adalék az előző bejegyzésékhez, ami alátámasztja az ott leírtakat. Mindenki döntse el, hogy melyik éri meg neki: a fejlesztett, tesztelt, ellenőrzött gyártású, vagy az „olcsó”, illetve érdemes-e relatív kis összegű dolgokon spórolni a biztonság rovására. Ebben a videóban nincs semmi varázslás, csak a puszta tények. Tanács Zoltán tartószerkezeti tervező és kárszakértő mondja el a tapasztalatait.
Lakóház építése természetes anyagok használatával
Mielőtt bárki mások kritizálásával vádolna, be kell vallanom, hogy ezekben a cikkekben a saját fejlődésem története is vastagon benne van. E sorok írója már tapasztalatokkal rendelkező szakemberként ment végig olyan kihívásokon, amit sokan mindenféle szakképzettség nélkül is úgy gondolnak, hogy jobban tudnak. Ez a bejegyzés az ilyen esetekről szól. Ez különösen a természetes anyagok használata kapcsán jellemző. Vályoghoz, szalmához, kenderhez jellemzően mindenki jobban ért, mint az, aki esetleg sok év alatt már le is tesztelt bizonyos dolgokat. Utóbbi sok esetben igen fájdalmas tapasztalatokat is jelentett.
Kaláka?
Minden tervezési megkeresést azzal szoktam kezdeni, hogy megkérdezem, hogy mekkora házat akarnak mekkora összegből. Ez azért van, hogy lássam, mennyire reálisak az elképzelések és aztán segítsek meghatározni a megfelelő további irányt. Amikor sok esetben kiderül, hogy nem áll még rendelkezésre a megfelelő összeg, néhányan azzal „védekeznek”, hogy majd van családtag/ismerős, aki segít, vagy meredekebb elképzelés esetén, majd kalákában építkeznek. Nos az előző kettő is csak nagyon kevés esetben működőképes, de az utóbbit még nem láttam a mai keretek között megvalósulni, pedig elvileg lehetséges lenne. Miért? Sokat meditáltam rajta, de rájöttem.
Íme egy kis videó arról, hogy a kenderbeton helyszíni bedolgozásánál miért kiemelten fontos az anyag kalibrálása. Mi ezt egy kenderház építésénél a Kenderház Magyarország segítségével többször elvégezzük, mivel az építkezés közben is változhat a kender pozdorja páratartalma a levegő páratartalmának köszönhetően.
(tovább…)Egyik kollégám szólt, hogy pár nappal később a bejegyzésemet követően Boros Imre és Bogár László ugyanazt mondta el a Háttérkép című műsorban az infláció kapcsán, mint amit írtam. A videót beillesztettem, onnan indul, ahol szó van róla. Nem hinném, hogy engem olvasva mondták ezt, csak érdekes, hogy ők szakértőrként is egészen hasonló dolgokat fogalmaztak meg…
