Egy kenderház tervezés során sokkal több dologra kell odafigyelni annak érdekében, hogy a ház ténylegesen kenderházként tudjon működni. Az intenzív páraszabályzás és a nedvességtartalom hatására kialakuló jóval nagyobb hőtároló kapacitás könnyen elveszhet, ha a tervező nem a megfelelő anyagokat, felületkezeléseket, rétegrendeket, burkolatokat alkalmazza. A mész jelenlétéből fakadó agresszív környezet ellen nagy figyelmet kell fordítani a korrózióvédelemre is, amely a fém szerkezeteket/kapcsolóelemeket érinti. Faváznál ügyelni kell az esetleges dilatációs mozgások lehetségessé tételére, illetve figyelni kell a fa nedvességtartalmának folyamatos változásából adódó esetleges mozgásokra.
Sok építésznél, főleg nagyobb irodáknál a családi ház tervezés, mint feladat, nem túl előkelő helyet foglal el. Valahol érthető, mert arányaiban sokkal több munka van vele, sokkal több a változtatási igény, és a munka mennyiségéhez képest jóval kevesebbet is lehet érte elkérni, mint a nagyobb projektekért. Mégis van egy semmihez sem fogható szépsége a feladatnak. Adott egy család, aki – sok esetben élete legnagyobb befektetéseként – eldöntötte, hogy új otthont teremt magának. Mivel ideális esetben egy ember egyszer tesz ilyet az életben, ezért szeretné, hogy tartósan örömét lelje benne. Találnak egy szakembert, akit – ha jól teszi a dolgát – teljesen beengednek a mindennapjaikba. Ez egy nagyon intim kapcsolat, így komoly felelősséget is jelent.
Az épülettervezés egy olyan folyamat, ahol a megbízó – akár cég, akár magánszemély – egy fejlődési folyamaton megy keresztül. Az építész tervező feladata az, hogy a megrendelőt felelősen vezesse végig ezen a folyamaton. Ennek természetesen feltétele az is, hogy az építész tudatában legyen ezen felelősségének, meglegyen nála az az értékrend, ami ezt lehetővé teszi. Előre kell látnunk több olyan helyzetet, amit adott esetben az építtető még nem feltétlenül vesz figyelembe. Ez nem csak egy térbeli, hanem egy időbeli tervezés is. Évek múlva is ugyanazok lesznek- e az igények mint a tervezéskor? Mennyi idő alatt térül meg? Arányban van-e a befektetett költség a várható haszonnal (legyen az bérleti díj, vagy használatból adódó előnyök)?
A fény az építészeti tervezés során is jó ha felülről jön…
2001. Ekkor kezdődött a tervezői pályafutásom és az aktív spirituális keresés is. Ebben az évben kezdtem el dolgozni az egyetem mellett kötelező szakmai gyakorlat keretein belül a Borza és Társai Építészirodában Pécsen, ahol megismerkedhettem az építészeti tervezés alapjainak gyakorlati oldalával és ott szereztünk tudomást az év egyik legemlékezetesebb eseményéről is szeptember 11-én. Ugyanebben az évben egyik évfolyamtársam édesapjának életútját hallgatva éreztem először komolyabb késztetést arra is, hogy elkezdjem kutatni a világ nem anyagi részét. Mondhatnám úgy is, hogy ekkor fordított az élet arra, amerre mennem kellett. Időnként megpróbáltam másfelé indulni, de előbb-utóbb kiderült, hogy az zsákutca.
A családi ház tervezés folyamata nagyon sok dolgot felszínre hoz, mert ilyenkor előbb-utóbb előre kerülnek a számok, amik általában nem hazudnak. Az őszinteség az egyik ilyen, mert ha már rögtön az elején nincs meg, akkor az később nagyon sokba tud kerülni. Ez itt is – mint minden más esetben – úgy kezdődik, hogy az ember saját magával őszinte, ami mellé pedig jó, ha társul némi alázat is. Mik a lehetőségeim? Meddig tudok abból elérni? Mennyire biztosak ezek rövid, közép, illetve hosszú távon? Milyen egyéb költségek vannak/lehetnek még amivel esetleg nem számoltam?
Az építészeti tervezés és a jó kivitelezés eredménye
Eddigi pályafutásom során jónéhány kivitelezésben voltam benne és ennél is több építészeti tervezés volt amivel megbíztak. Mindezek mellett van jónéhány kivitelező barátom, akikkel szintén folyamatosan kapcsolatban vagyok és dolgozom velük. Ennek köszönhetően, folyamatosan építem bele az építészeti tervezési folyamatba a megszerzett kivitelezési tapasztalatokat. Ezen tapasztalatok között volt néhány komoly pofon is, de ezekből tanul igazán az ember. Jónéhány kihívást is, sikerült megoldanom, amire nem figyeltek a tervezés folyamán. Akadtak olykor olyan kihívások is, amik kis odafigyeléssel és több előre gondolkodással elkerülhetőek, vagy sokkal költséghatékonyabbak lettek volna. Az alábbiakban néhány ilyen példát szedtem össze.
Egyik leggyakoribb felkérésünk az építész tervezés. Sokan nem is gondolnák, hogy ez tervezőnek mennyi mindenhez kell értenie ideális esetben. Egyszerre kell mérnöknek, szakembernek, kicsit pszichológusnak lennünk, amihez nem árt némi kivitelezői tapasztalat és adott esetben befektetői szemlélet is. Sok esetben a megbízót meg kell védenünk saját magától, egyensúlyt kell teremtenünk az ego, a tényleges szükségletek és az anyagi helyzet adta lehetőségek között, miközben azt sem árt figyelembe venni, hogy az építtető pszichésen mit bír el.
A modern ház tervezés sokféle jelentést hordozhat magában. Egyfelől lehet maga a terv tárgya egy modern ház, vagy akár a tervezés folyamatára is vonatkozhat. Szerencsés esetben mindkettőt magába foglalja. Bár az építészeti fogalomtárban a modern jelző egy korszakot jelent, az átlagember leginkább a napjainkra jellemző építészetet érti alatta. Kevesen akarnának 50-100 éves szemlélettel házat építeni maguknak.
A köznyelvben elterjedt a kenderbetonnal kapcsolatban, hogy nagyon egyszerűen mészhidrát segítségével is készíthető jó minőségű kenderbeton. Ez nem igaz!
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez nem így van és sajnos külföldön is előfordulnak még olyan forgalmazásban lévő kötőanyagok is amelyek nem alkalmasak minőségi kenderbeton előállítására, nem beszélve azokról a kísérletező kedvű emberekről akik „mindenkinél jobban tudják” alapon maguknak szeretnék kikeverni a kenderbeton kötőanyagukat.
Attól ez a probléma még nagyon valós, hogy akik szembesülnek vele agyon hallgatják ellentétes érdekeik miatt.
Kétszintes családi ház tervek – Bp. XIII. (kender, faváz) Tervező: V.B.
Amikor első alkalommal egyeztetünk az építtetőkkel egy új családi ház tervezés kapcsán, rögtön felmerül a kérdés, hogy egy-, vagy kétszintes családi ház tervek jöhetnek szóba. Az a tapasztalatunk, hogy ötven-hatvan négyzetméternyi hasznos alapterület felett már érdemes elgondolkodni a kétszintes házon. Nyilván időnként előfordulnak olyan érthető szempontok, amik nem engedik (helyi szabályozás, akadálymentesség stb.), de energiatakarékossági és költséghatékonysági megfontolásból is előnyösebb a két szint. A fentieken túl kisebb telkeken – ahol jobban számít – a beépítettség is kevesebb maradhat a telek arányához képest.
