Az épülettervezés egy olyan folyamat, ahol a megbízó – akár cég, akár magánszemély – egy fejlődési folyamaton megy keresztül. Az építész tervező feladata az, hogy a megrendelőt felelősen vezesse végig ezen a folyamaton. Ennek természetesen feltétele az is, hogy az építész tudatában legyen ezen felelősségének, meglegyen nála az az értékrend, ami ezt lehetővé teszi. Előre kell látnunk több olyan helyzetet, amit adott esetben az építtető még nem feltétlenül vesz figyelembe. Ez nem csak egy térbeli, hanem egy időbeli tervezés is. Évek múlva is ugyanazok lesznek- e az igények mint a tervezéskor? Mennyi idő alatt térül meg? Arányban van-e a befektetett költség a várható haszonnal (legyen az bérleti díj, vagy használatból adódó előnyök)?
A fény az építészeti tervezés során is jó ha felülről jön…
2001. Ekkor kezdődött a tervezői pályafutásom és az aktív spirituális keresés is. Ebben az évben kezdtem el dolgozni az egyetem mellett kötelező szakmai gyakorlat keretein belül a Borza és Társai Építészirodában Pécsen, ahol megismerkedhettem az építészeti tervezés alapjainak gyakorlati oldalával és ott szereztünk tudomást az év egyik legemlékezetesebb eseményéről is szeptember 11-én. Ugyanebben az évben egyik évfolyamtársam édesapjának életútját hallgatva éreztem először komolyabb késztetést arra is, hogy elkezdjem kutatni a világ nem anyagi részét. Mondhatnám úgy is, hogy ekkor fordított az élet arra, amerre mennem kellett. Időnként megpróbáltam másfelé indulni, de előbb-utóbb kiderült, hogy az zsákutca.
A családi ház tervezés folyamata nagyon sok dolgot felszínre hoz, mert ilyenkor előbb-utóbb előre kerülnek a számok, amik általában nem hazudnak. Az őszinteség az egyik ilyen, mert ha már rögtön az elején nincs meg, akkor az később nagyon sokba tud kerülni. Ez itt is – mint minden más esetben – úgy kezdődik, hogy az ember saját magával őszinte, ami mellé pedig jó, ha társul némi alázat is. Mik a lehetőségeim? Meddig tudok abból elérni? Mennyire biztosak ezek rövid, közép, illetve hosszú távon? Milyen egyéb költségek vannak/lehetnek még amivel esetleg nem számoltam?
Egyik leggyakoribb felkérésünk az építész tervezés. Sokan nem is gondolnák, hogy ez tervezőnek mennyi mindenhez kell értenie ideális esetben. Egyszerre kell mérnöknek, szakembernek, kicsit pszichológusnak lennünk, amihez nem árt némi kivitelezői tapasztalat és adott esetben befektetői szemlélet is. Sok esetben a megbízót meg kell védenünk saját magától, egyensúlyt kell teremtenünk az ego, a tényleges szükségletek és az anyagi helyzet adta lehetőségek között, miközben azt sem árt figyelembe venni, hogy az építtető pszichésen mit bír el.
Kétszintes családi ház tervek – Bp. XIII. (kender, faváz) Tervező: V.B.
Amikor első alkalommal egyeztetünk az építtetőkkel egy új családi ház tervezés kapcsán, rögtön felmerül a kérdés, hogy egy-, vagy kétszintes családi ház tervek jöhetnek szóba. Az a tapasztalatunk, hogy ötven-hatvan négyzetméternyi hasznos alapterület felett már érdemes elgondolkodni a kétszintes házon. Nyilván időnként előfordulnak olyan érthető szempontok, amik nem engedik (helyi szabályozás, akadálymentesség stb.), de energiatakarékossági és költséghatékonysági megfontolásból is előnyösebb a két szint. A fentieken túl kisebb telkeken – ahol jobban számít – a beépítettség is kevesebb maradhat a telek arányához képest.
A háztervezés egy folyamat, aminek hossza elsősorban az építtető igényeitől függ. Az első és legfontosabb, hogy ezek az igények mennyire vannak összhangban az építtető lehetőségeivel. A lehetőségek azalatt értjük a rendelkezésre álló költségvetést és a telek beépíthetőségét, illetve az ezt szabályozó helyi rendeleteket is. Mindkettő elsődleges hatással van egy ház tervezésére. Az egész folyamat arról szól, hogy a fentieket közelítsük egymáshoz, majd egy olyan formába öntsük, ami mindenkinek előnyös (építtető, település építész).
