Eddigi pályafutásom során jónéhány kivitelezésben voltam benne és ennél is több építészeti tervezés volt amivel megbíztak. Mindezek mellett van jónéhány kivitelező barátom, akikkel szintén folyamatosan kapcsolatban vagyok és dolgozom velük. Ennek köszönhetően, folyamatosan építem bele az építészeti tervezési folyamatba a megszerzett kivitelezési tapasztalatokat. Ezen tapasztalatok között volt néhány komoly pofon is, de ezekből tanul igazán az ember. Jónéhány kihívást is, sikerült megoldanom, amire nem figyeltek a tervezés folyamán. Akadtak olykor olyan kihívások is, amik kis odafigyeléssel és több előre gondolkodással elkerülhetőek, vagy sokkal költséghatékonyabbak lettek volna. Az alábbiakban néhány ilyen példát szedtem össze.
Egyik leggyakoribb felkérésünk az építész tervezés. Sokan nem is gondolnák, hogy ez tervezőnek mennyi mindenhez kell értenie ideális esetben. Egyszerre kell mérnöknek, szakembernek, kicsit pszichológusnak lennünk, amihez nem árt némi kivitelezői tapasztalat és adott esetben befektetői szemlélet is. Sok esetben a megbízót meg kell védenünk saját magától, egyensúlyt kell teremtenünk az ego, a tényleges szükségletek és az anyagi helyzet adta lehetőségek között, miközben azt sem árt figyelembe venni, hogy az építtető pszichésen mit bír el.
A modern ház tervezés sokféle jelentést hordozhat magában. Egyfelől lehet maga a terv tárgya egy modern ház, vagy akár a tervezés folyamatára is vonatkozhat. Szerencsés esetben mindkettőt magába foglalja. Bár az építészeti fogalomtárban a modern jelző egy korszakot jelent, az átlagember leginkább a napjainkra jellemző építészetet érti alatta. Kevesen akarnának 50-100 éves szemlélettel házat építeni maguknak.
A köznyelvben elterjedt a kenderbetonnal kapcsolatban, hogy nagyon egyszerűen mészhidrát segítségével is készíthető jó minőségű kenderbeton. Ez nem igaz!
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez nem így van és sajnos külföldön is előfordulnak még olyan forgalmazásban lévő kötőanyagok is amelyek nem alkalmasak minőségi kenderbeton előállítására, nem beszélve azokról a kísérletező kedvű emberekről akik „mindenkinél jobban tudják” alapon maguknak szeretnék kikeverni a kenderbeton kötőanyagukat.
Attól ez a probléma még nagyon valós, hogy akik szembesülnek vele agyon hallgatják ellentétes érdekeik miatt.
Amikor első alkalommal egyeztetünk az építtetőkkel egy új családi ház tervezés kapcsán, rögtön felmerül a kérdés, hogy egy-, vagy kétszintes családi ház tervek jöhetnek szóba. Az a tapasztalatunk, hogy ötven-hatvan négyzetméternyi hasznos alapterület felett már érdemes elgondolkodni a kétszintes házon. Nyilván időnként előfordulnak olyan érthető szempontok, amik nem engedik (helyi szabályozás, akadálymentesség stb.), de energiatakarékossági és költséghatékonysági megfontolásból is előnyösebb a két szint. A fentieken túl kisebb telkeken – ahol jobban számít – a beépítettség is kevesebb maradhat a telek arányához képest.