A fény az építészeti tervezés során is jó ha felülről jön…
2001. Ekkor kezdődött a tervezői pályafutásom és az aktív spirituális keresés is. Ebben az évben kezdtem el dolgozni az egyetem mellett kötelező szakmai gyakorlat keretein belül a Borza és Társai Építészirodában Pécsen, ahol megismerkedhettem az építészeti tervezés alapjainak gyakorlati oldalával és ott szereztünk tudomást az év egyik legemlékezetesebb eseményéről is szeptember 11-én. Ugyanebben az évben egyik évfolyamtársam édesapjának életútját hallgatva éreztem először komolyabb késztetést arra is, hogy elkezdjem kutatni a világ nem anyagi részét. Mondhatnám úgy is, hogy ekkor fordított az élet arra, amerre mennem kellett. Időnként megpróbáltam másfelé indulni, de előbb-utóbb kiderült, hogy az zsákutca.
A családi ház tervezés folyamata nagyon sok dolgot felszínre hoz, mert ilyenkor előbb-utóbb előre kerülnek a számok, amik általában nem hazudnak. Az őszinteség az egyik ilyen, mert ha már rögtön az elején nincs meg, akkor az később nagyon sokba tud kerülni. Ez itt is – mint minden más esetben – úgy kezdődik, hogy az ember saját magával őszinte, ami mellé pedig jó, ha társul némi alázat is. Mik a lehetőségeim? Meddig tudok abból elérni? Mennyire biztosak ezek rövid, közép, illetve hosszú távon? Milyen egyéb költségek vannak/lehetnek még amivel esetleg nem számoltam?
Egyik leggyakoribb felkérésünk az építész tervezés. Sokan nem is gondolnák, hogy ez tervezőnek mennyi mindenhez kell értenie ideális esetben. Egyszerre kell mérnöknek, szakembernek, kicsit pszichológusnak lennünk, amihez nem árt némi kivitelezői tapasztalat és adott esetben befektetői szemlélet is. Sok esetben a megbízót meg kell védenünk saját magától, egyensúlyt kell teremtenünk az ego, a tényleges szükségletek és az anyagi helyzet adta lehetőségek között, miközben azt sem árt figyelembe venni, hogy az építtető pszichésen mit bír el.
