Egy kenderház tervezés során sokkal több dologra kell odafigyelni annak érdekében, hogy a ház ténylegesen kenderházként tudjon működni. Az intenzív páraszabályzás és a nedvességtartalom hatására kialakuló jóval nagyobb hőtároló kapacitás könnyen elveszhet, ha a tervező nem a megfelelő anyagokat, felületkezeléseket, rétegrendeket, burkolatokat alkalmazza. A mész jelenlétéből fakadó agresszív környezet ellen nagy figyelmet kell fordítani a korrózióvédelemre is, amely a fém szerkezeteket/kapcsolóelemeket érinti. Faváznál ügyelni kell az esetleges dilatációs mozgások lehetségessé tételére, illetve figyelni kell a fa nedvességtartalmának folyamatos változásából adódó esetleges mozgásokra.
Sok építésznél, főleg nagyobb irodáknál a családi ház tervezés, mint feladat, nem túl előkelő helyet foglal el. Valahol érthető, mert arányaiban sokkal több munka van vele, sokkal több a változtatási igény, és a munka mennyiségéhez képest jóval kevesebbet is lehet érte elkérni, mint a nagyobb projektekért. Mégis van egy semmihez sem fogható szépsége a feladatnak. Adott egy család, aki – sok esetben élete legnagyobb befektetéseként – eldöntötte, hogy új otthont teremt magának. Mivel ideális esetben egy ember egyszer tesz ilyet az életben, ezért szeretné, hogy tartósan örömét lelje benne. Találnak egy szakembert, akit – ha jól teszi a dolgát – teljesen beengednek a mindennapjaikba. Ez egy nagyon intim kapcsolat, így komoly felelősséget is jelent.
A családi ház tervezés folyamata nagyon sok dolgot felszínre hoz, mert ilyenkor előbb-utóbb előre kerülnek a számok, amik általában nem hazudnak. Az őszinteség az egyik ilyen, mert ha már rögtön az elején nincs meg, akkor az később nagyon sokba tud kerülni. Ez itt is – mint minden más esetben – úgy kezdődik, hogy az ember saját magával őszinte, ami mellé pedig jó, ha társul némi alázat is. Mik a lehetőségeim? Meddig tudok abból elérni? Mennyire biztosak ezek rövid, közép, illetve hosszú távon? Milyen egyéb költségek vannak/lehetnek még amivel esetleg nem számoltam?
Kétszintes családi ház tervek – Bp. XIII. (kender, faváz) Tervező: V.B.
Amikor első alkalommal egyeztetünk az építtetőkkel egy új családi ház tervezés kapcsán, rögtön felmerül a kérdés, hogy egy-, vagy kétszintes családi ház tervek jöhetnek szóba. Az a tapasztalatunk, hogy ötven-hatvan négyzetméternyi hasznos alapterület felett már érdemes elgondolkodni a kétszintes házon. Nyilván időnként előfordulnak olyan érthető szempontok, amik nem engedik (helyi szabályozás, akadálymentesség stb.), de energiatakarékossági és költséghatékonysági megfontolásból is előnyösebb a két szint. A fentieken túl kisebb telkeken – ahol jobban számít – a beépítettség is kevesebb maradhat a telek arányához képest.
A háztervezés egy folyamat, aminek hossza elsősorban az építtető igényeitől függ. Az első és legfontosabb, hogy ezek az igények mennyire vannak összhangban az építtető lehetőségeivel. A lehetőségek azalatt értjük a rendelkezésre álló költségvetést és a telek beépíthetőségét, illetve az ezt szabályozó helyi rendeleteket is. Mindkettő elsődleges hatással van egy ház tervezésére. Az egész folyamat arról szól, hogy a fentieket közelítsük egymáshoz, majd egy olyan formába öntsük, ami mindenkinek előnyös (építtető, település építész).
