A fenti kérdés természetesen költői, de fel tudnék tenni pár hasonló kérdést más iparágakból. Olcsóbb-e a kézzel készített, valódi lenvászon, vagy kendervászon anyagú ing, mint egy akár csak részben műszálas tömegcikk? Olcsóbb-e egy kizárólag kovászt, vizet, sót és lisztet tartalmazó kézműves kenyér, mint az adalékokkal felpumpált tömeggyártású „bolti”?
A címben lévő kérdés a legtöbb ökoház vonalon építkezőnek nagy dilemma. Inkább legyen minden természetes, anyagú, vagy kössünk több kompromisszumot és ezeknek a többletköltsége árán építsünk még néhány négyzetmétert pluszban? Mennyire lehet a mai világban teljesen természetes anyagokból építkezni? Az elmúlt évek tapasztalata és a jelenleg hatályos energetikai és tartószerkezeti előírások mennyit és mit engednek?
Itt van egy kis adalék az előző bejegyzésékhez, ami alátámasztja az ott leírtakat. Mindenki döntse el, hogy melyik éri meg neki: a fejlesztett, tesztelt, ellenőrzött gyártású, vagy az „olcsó”, illetve érdemes-e relatív kis összegű dolgokon spórolni a biztonság rovására. Ebben a videóban nincs semmi varázslás, csak a puszta tények. Tanács Zoltán tartószerkezeti tervező és kárszakértő mondja el a tapasztalatait.
Mielőtt bárki mások kritizálásával vádolna, be kell vallanom, hogy ezekben a cikkekben a saját fejlődésem története is vastagon benne van. E sorok írója már tapasztalatokkal rendelkező szakemberként ment végig olyan kihívásokon, amit sokan mindenféle szakképzettség nélkül is úgy gondolnak, hogy jobban tudnak. Ez a bejegyzés az ilyen esetekről szól. Ez különösen a természetes anyagok használata kapcsán jellemző. Vályoghoz, szalmához, kenderhez jellemzően mindenki jobban ért, mint az, aki esetleg sok év alatt már le is tesztelt bizonyos dolgokat. Utóbbi sok esetben igen fájdalmas tapasztalatokat is jelentett.
Minden tervezési megkeresést azzal szoktam kezdeni, hogy megkérdezem, hogy mekkora házat akarnak mekkora összegből. Ez azért van, hogy lássam, mennyire reálisak az elképzelések és aztán segítsek meghatározni a megfelelő további irányt. Amikor sok esetben kiderül, hogy nem áll még rendelkezésre a megfelelő összeg, néhányan azzal „védekeznek”, hogy majd van családtag/ismerős, aki segít, vagy meredekebb elképzelés esetén, majd kalákában építkeznek. Nos az előző kettő is csak nagyon kevés esetben működőképes, de az utóbbit még nem láttam a mai keretek között megvalósulni, pedig elvileg lehetséges lenne. Miért? Sokat meditáltam rajta, de rájöttem.