A legtöbb tetőtér és a könnyűszerkezetes épületek általános problémája a nyári túlmelegedés, illetve a téli időszakban a gyors lehűlés. Ezt a mi éghajlatunkon szokásos építési formák esetén a nagy beépített tömeggel tudták eleink kikerülni. Természetesen vannak olyan épületek, amiket csak időszakosan használnak és szempont, hogy ne kelljen állandóan fűteni/hűteni, viszont amikor használják, akkor gyorsan el lehessen érni a kívánt hőmérsékletet. Ilyenek lehetnek pl. a nyaralók, egyes sportlétesítmények, rendezvényhelyszínek, stb. A lakóépületekben, viszont a folyamatos használat az általános, így jól jön a tömeg, ami el tudja tárolni a hőt.
Kenderházas kollégákkal jó ideje beszéltünk a címben szereplő lehetőségről, de ez most egy új projekt kapcsán vált aktuálissá. Történt ugyanis, hogy megkeresett egy család, aki rendelkezett egy belterületi telekkel, amin két épület állt. Ezeket el akarták bontani és ezt követően egy kenderházat építeni a helyükre. Miután tisztáztuk, hogy a szükségleteikhez képest mekkora összeg állt rendelkezésükre, kiderült, hogy az új épület nem fog kijönni belőle, főleg úgy, hogy a bontás is nem kevés pénzbe került volna. Megnéztem az épületeket és azt láttam, hogy az egyik épülettel érdemes foglalkozni, mert egészen jó állapotban van. A másik sem fog összedőlni, de arra már nem érdemes költeni. Ezt később a statikus kolléga is megerősítette, aki szintén megvizsgálta mindkettőt.
Hol volt, hol nem volt, messze-messze az időben, sok tapasztaláson innen, de sok megélésen már túl, volt egyszer egy ember, akit Jánosnak hívtak.
Hősünknek azt tanították, hogy mindig sok pénzt takarít meg, ha legolcsóbban vásárol, mert az egész világ az ő pénzére utazik. Igaz, meggazdagodnia nem sikerült e stratégiával – mint ahogy másnak sem – , de a tudat, hogy minden vásárlással ő járt jól, mindig megnyugtatta. El is nevezték Olcsó Jánosnak.
Emberünk már sokat látott, mire egyszer rámosolygott a szerencse és egy magához képest, hatalmas összeghez jutott. Nagyon megörült, mert sosem látott még ennyi pénzt egy helyen és végre most rá fognak irigykedni a többiek, nem neki kell keseregni más javai láttán. Nem is tudott aludni napokon keresztül, mert egyfolytában az járt a fejében, hogy ugyan mire költhetné, amivel igazán jól jár. Sok-sok álmatlan éjszaka után, mikor már pénze egy részét elégette az infláció, úgy döntött, hogy házat épít. Talált is egy telket jó olcsón, ami pont nem is volt túl nagy, így nem kell sokat kertészkedni, de azért egy ház is elfér rajta.
Családi ház négyzetméterár – mennyi lesz ténylegesen?
A fenti folyamat sokakban lejátszódik, akik csak a számok alapján döntenek. Ebben a kivételes esetben NEM igaz az, hogy a mesében több az igazság, mint a történelemben. A rendkívül öntudatos és felvilágosult fogyasztók szeretik önelégülten „megversenyeztetni” a kivitelezőket/építési rendszereket, de mivel nem értenek hozzá, ezért nem veszik észre azt, hogy az almát hasonlítják össze az emésztett fél szem cseresznyével. Ez a bejegyzés azoknak szól, akik ezt elkerülnék. A többieknek marad az empirikus út…
