Egy kenderház tervezés során sokkal több dologra kell odafigyelni annak érdekében, hogy a ház ténylegesen kenderházként tudjon működni. Az intenzív páraszabályzás és a nedvességtartalom hatására kialakuló jóval nagyobb hőtároló kapacitás könnyen elveszhet, ha a tervező nem a megfelelő anyagokat, felületkezeléseket, rétegrendeket, burkolatokat alkalmazza. A mész jelenlétéből fakadó agresszív környezet ellen nagy figyelmet kell fordítani a korrózióvédelemre is, amely a fém szerkezeteket/kapcsolóelemeket érinti. Faváznál ügyelni kell az esetleges dilatációs mozgások lehetségessé tételére, illetve figyelni kell a fa nedvességtartalmának folyamatos változásából adódó esetleges mozgásokra.
Sok építésznél, főleg nagyobb irodáknál a családi ház tervezés, mint feladat, nem túl előkelő helyet foglal el. Valahol érthető, mert arányaiban sokkal több munka van vele, sokkal több a változtatási igény, és a munka mennyiségéhez képest jóval kevesebbet is lehet érte elkérni, mint a nagyobb projektekért. Mégis van egy semmihez sem fogható szépsége a feladatnak. Adott egy család, aki – sok esetben élete legnagyobb befektetéseként – eldöntötte, hogy új otthont teremt magának. Mivel ideális esetben egy ember egyszer tesz ilyet az életben, ezért szeretné, hogy tartósan örömét lelje benne. Találnak egy szakembert, akit – ha jól teszi a dolgát – teljesen beengednek a mindennapjaikba. Ez egy nagyon intim kapcsolat, így komoly felelősséget is jelent.
Az épülettervezés egy olyan folyamat, ahol a megbízó – akár cég, akár magánszemély – egy fejlődési folyamaton megy keresztül. Az építész tervező feladata az, hogy a megrendelőt felelősen vezesse végig ezen a folyamaton. Ennek természetesen feltétele az is, hogy az építész tudatában legyen ezen felelősségének, meglegyen nála az az értékrend, ami ezt lehetővé teszi. Előre kell látnunk több olyan helyzetet, amit adott esetben az építtető még nem feltétlenül vesz figyelembe. Ez nem csak egy térbeli, hanem egy időbeli tervezés is. Évek múlva is ugyanazok lesznek- e az igények mint a tervezéskor? Mennyi idő alatt térül meg? Arányban van-e a befektetett költség a várható haszonnal (legyen az bérleti díj, vagy használatból adódó előnyök)?
A családi ház tervezés folyamata nagyon sok dolgot felszínre hoz, mert ilyenkor előbb-utóbb előre kerülnek a számok, amik általában nem hazudnak. Az őszinteség az egyik ilyen, mert ha már rögtön az elején nincs meg, akkor az később nagyon sokba tud kerülni. Ez itt is – mint minden más esetben – úgy kezdődik, hogy az ember saját magával őszinte, ami mellé pedig jó, ha társul némi alázat is. Mik a lehetőségeim? Meddig tudok abból elérni? Mennyire biztosak ezek rövid, közép, illetve hosszú távon? Milyen egyéb költségek vannak/lehetnek még amivel esetleg nem számoltam?
Kétszintes családi ház tervek – Bp. XIII. (kender, faváz) Tervező: V.B.
Amikor első alkalommal egyeztetünk az építtetőkkel egy új családi ház tervezés kapcsán, rögtön felmerül a kérdés, hogy egy-, vagy kétszintes családi ház tervek jöhetnek szóba. Az a tapasztalatunk, hogy ötven-hatvan négyzetméternyi hasznos alapterület felett már érdemes elgondolkodni a kétszintes házon. Nyilván időnként előfordulnak olyan érthető szempontok, amik nem engedik (helyi szabályozás, akadálymentesség stb.), de energiatakarékossági és költséghatékonysági megfontolásból is előnyösebb a két szint. A fentieken túl kisebb telkeken – ahol jobban számít – a beépítettség is kevesebb maradhat a telek arányához képest.
