GY.I.K.

Gyakran ismételt kérdések

 

Mennyibe kerül egy dombház?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert ahhoz hasonló, hogy mennyibe kerül egy Volkswagen? Nem mindegy, hogy az Golf, vagy Passat, netán Tuareg, milyen felszereltséggel és motorizáltsággal…

Ugyanúgy egy háznál sem mindegy, hogy milyen burkolatok vannak benne, milyen a gépészet, mennyire összetett a forma, mennyire nehéz kivitelezni… Nem mindegy, hogy olyan területen építkezünk, ahol rendelkezésünkre áll áram az építkezéshez, vagy nekünk kell azt biztosítani, esetleg nehéz-e pl. teherautóval, vagy munkagéppel megközelíteni a területet és mennyi idő van magára az építkezésre. Számít az is, hogy a helyszínen ki tudjuk-e termelni az alapanyagokat, vagy esetleg hozatni kell valahonnan a környékről, de maga a ház mérete sem mindegy, mert ugye minél nagyobb, annál kisebb a fajlagos bekerülési költség.

Eddigi tapasztalataink alapján, csak hozzávetőleges értéket tudunk mondani, ami az „általános” minimális (ésszerű), de mai igényekre van szabva. Erre azt tudjuk mondani, hogy ideális esetben (minden a rendelkezésre áll a helyszínen) kulcsrakészen, nettó áron  számoljanak a 275.000-rel (+ÁFA), hogy ne legyen csalódás. Ha teljesen szigetüzemben működik, akkor erre még akár 20% is rákerülhet. Ezek természetesen a mi áraink, amelyek minden olyan díjat tartalmaznak, amitől az építkezés megfelel a mai jogszabályoknak. Arra hogy más milyen áron dolgozik, nincs sok rálátásunk, de az biztos, hogy valós tapasztalatok hiányában jóval többe is kerülhet.

Fontos viszont, hogy pontos bekerülési költséget, amelyre szerződni is tudunk, csak a komplett kiviteli terv birtokában tudunk adni, amelynek része az árazatlan (esetünkben árazott) költségvetés is.

 

Mennyivel lesz olcsóbb a ház, ha földtéglából készül?

Ez megint olyan kérdés, ahol először tisztázni kell, hogy mihez képest. Nem mindegy ugyanis, hogy pl. egy falazóblokkal hasonlítjuk össze, vagy egy kisméretű téglával. Azt is tudni kell, hogy manapság egy ház költségvetésének kb. 20%-át adja a falazat és ez az arány egyre kisebb, így normál ház esetén azt szoktuk mondani, hogy kb. 10%-kal olcsóbb, míg ez dombháznál akár 20-30% is lehet, mert ott ugye a földtégla felhasználási aránya jóval nagyobb.

Általában megállja a helyét az, ha azt mondjuk, hogy ugyanolyan komfortfokozat mellett dombházból azonos költség mellett már autonóm házat lehet építeni, egy ma szokványos rendszer mellett.

 

Lehet-e faragni az árból, ha részt veszel az építkezésben?

Természetesen igen, de azt mi határozzuk meg ha a megrendelő által biztosított munkaerő munkájának mekkora az ellenértéke. Ez lehet akár jelentős is, ha pl. sok személyről van szó, akik ugyanazt a teljesítményt képesek nyújtani mint a mi embereink, de lehet csekély, vagy nulla is, amennyiben nem járulnak hozzá jelentősen, vagy egyáltalán a haladáshoz.

 

Van-e olyan dombház, amit meg lehet nézni?

Ki örülne annak, ha az otthonát folyamatosan idegen emberek akarnák megnézni (akár heti több alkalommal), mert kíváncsiak rá?

 

1-2 millió forintod van, hogyan tudsz ebből házat építeni?

Mi is ismerjük a Simon Dale-féle projektet. Azt viszont sokan elfelejtik, hogy ott ő maga járt utána mindennek, taposta ki az utat, tehát nem valakivel megcsináltatta a házát ennyi pénzért. Ha ebben gondolkozik, akkor Önnek kell bejárni ezt az utat, ebben sajnos nem tudunk segíteni, mivel nekünk saját, fejlesztett rendszerünk van, ami merőben más mint ami ott Wales-ben megvalósult. Megjegyzem, hogy a hazai jogszabályi környezetet és az eltelt évek alatt megváltozott energetikai előírásokat ismerve nem sok olyan helyet tudnék mondani, ahol hasonló feltételek mellett engednének egy ilyen projektet.

 

Tudsz-e a kis a beépíthetőséggel rendelkező telkeden dombházat építeni?

A kis beépíthetőséget általában a telekmérettel szokás ellensúlyozni. Sokan gondolják, hogy ha nem engednek házat építeni a telkükre, akkor majd engednek dombházat. Ez egy tévedés, a dombház is beleszámít a beépíthetőségbe, amennyiben a terepszint feletti magassága meghaladja az 1 m-t. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez alatt egyáltalán nem számít bele. Legtöbbször a Helyi Építési Szabályzat tartalmazza a terepszint alatti beépíthetőség mértékét is, így javasoljuk, hogy ilyen kérdéssel első körben a helyi építési hatóságot kell megkeresni.

 

Lehetséges-e lejtős/sík terepen dombházat építeni? Milyen telek szükséges hozzá?

Nem elsősorban a telek lejtése határozza meg, hogy lehet-e rajta dombházat építeni (persze azért itt is van egy határ), hanem inkább a telek formája. Ezeknek a házak jellegzetessége a sok és nagy földlefutás, ami nem kevés helyet igényel és ezt minden irányban hozzá kell még számolni a ház szerkezetéhez és ugyanúgy el kell férniük a telken. Nadrágszíjtelkek pl. általában nem alkalmasak ilyen házak építésére.

 

Van egy terveződ/tervező vagy,  segítenénk-e neki/neked a dombház tervezésében?

Az ilyen kérések tapasztalataink szerint szintén a költségcsökkentésre való törekvésből fakadnak. Azt viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy az ilyen házak tervezéséhez hosszú évek tapasztalata szükséges és nem lehet mindent átadni egy tervezési feladat alatt. Egy-egy ilyen „segítség” olyan mértékű energia ráfordítást igényelne a részünkről, ami mind anyagilag, mind idő tekintetében többe kerülne nekünk, mint ha a saját csapatunkkal végeznénk el a feladatot. A velünk együtt dolgozó partnereket is fokozatosan vezetjük be a feladatokba pont azért, mert egy teljesen másféle gondolkodást igényel, amihez hozzá kell szokni, és meg kell tanulni. A kollégákat ráadásul erősen meg is válogatjuk, mert nem mindenki alkalmas ilyen felelősségteljes feladat elvégzésére, ahol jóval több kritikus pontra kell odafigyelni a rendszer különlegességéből fakadóan.

 

Tudunk-e a tervezésben segíteni, ha te magad akarod csinálni a kivitelezést?

Igen, lehetséges, de csak olyan feltétellel, ha valamelyik tapasztalt kollégánk folyamatosan végigkíséri és ellenőrzi az építési folyamatot. Ennek természetesen külön díjszabása van.

 

A földtégla az olyan, mint a vályog?

A jelenleg ismert építőanyagok közül a földtégla talán a vetett vályogtéglához hasonlít leginkább. Mégis sok tekintetben más. A nyomószilárdsága a préselésnek és a stabilizálásnak köszönhetően jóval nagyobb, mint a vályogtégláé jobban ellenáll a nedvességnek is, ugyanakkor a tömör égetett téglával szemben alulmarad. A páraszabályzó képessége ami a hőérzetre és a levegő minőségére vonatkozóan nagy hatással van, hasonló mint a vályogtégláé, és ennek következtében jóval kedvezőbb, mint az égetett tégláé.

 

Ugye a vályog az jó hőszigetelő, ezért nem kell külön szigetelni?

Ez egy tévhit. A vályog jó hővezető, tömegénél fogva jó hőtároló és ennek következtében rossz hőszigetelő. A mai energetikai követelményeknek hőszigetelés nélkül nem felel meg, ha nem extrém esetről van szó. Régebben ezt vastag falakkal próbálták ellensúlyozni, de akkor jellemzően még csak néhány helyiséget fűtöttek és a házak is jóval kisebbek voltak.

 

Milyen közműveket javasolunk?

Jellemzően a megújuló energiákat tudjuk javasolni, de hogy azok közül melyik, az leginkább a helyszíni adottságoktól, a személyes igényektől és a pénztárcától függ.

Lehetőség van napcellák telepítésére, ko-generációs erőmű működtetésére, fatüzelésű rendszerek kiépítésére, egyedi szennyvízkezelésre, vagy akár szétválasztott szennyvízkezelésre és komposztálásra. Ezek akár külön, vagy akár egymással egyidejűleg is alkalmazhatók.