A háztervezés egy folyamat, aminek hossza elsősorban az építtető igényeitől függ. Az első és legfontosabb, hogy ezek az igények mennyire vannak összhangban az építtető lehetőségeivel. A lehetőségek azalatt értjük a rendelkezésre álló költségvetést és a telek beépíthetőségét, illetve az ezt szabályozó helyi rendeleteket is. Mindkettő elsődleges hatással van egy ház tervezésére. Az egész folyamat arról szól, hogy a fentieket közelítsük egymáshoz, majd egy olyan formába öntsük, ami mindenkinek előnyös (építtető, település építész).
Egy keskeny telek általában sok kötöttséget jelent a beépíthetőséget illetően. Mivel ezeknek az ára általában alacsonyabb, ezért sok esetben az építési költségekkel szemben is az egyszerűség, a költséghatékonyság az elvárás. A hosszúkás ház tervek keskeny telekre mindenképpen optimálisak, jellemzően oldalhatáron állnak azért, hogy az előírt oldalkert távolság is meglegyen. A keskeny kialakításból adódóan kisebbek a tartószerkezeti fesztávok, kisebb keresztmetszetek kellennek, ezért az építőanyag oldalon is megtakarítást jelentenek.
Az utóbbi egy-két évben akkorát sikerült fejleszteni a kenderbeton technológián, ami sokkal egyszerűbbé teszi a kenderház építést is, hogy sokaknak nem tetszik, ezért próbálják ott támadni, ahol nem lehet:
Ritkán fordul elő, hogy kifejezetten modern ház terveket kérnek tőlem, mert a megkereséseim jelentős része inkább valamilyen szempontból különleges, átlagostól eltérő házak iránti igényekről szólnak, de azért néha, főleg kollégák/ismerősök megtalálnak ilyennel is. Szívesen meg szoktam nekik csinálni, már csak a jó kapcsolat miatt is, és mert nekem is is jólesik néha mást is tervezni, mint amit legtöbbször kérnek, de azért itt is a mérték az érték. Nem nagy kihívás, mint ahogy egy profi, képzett jazz zenész is bármikor tud rockot, vagy bluest is játszani, ha épp egy ilyen formációba hívják. Igazából az a lényeg, hogy maga a ház jól működjön, a többi már csak öltöztetés, finomhangolás kérdése.