Az építész tervező épít – felülről már jön a fény, még ha esik is az eső
Egyik szövetkezeti kollégám javasolta, hogy írjak az építkezésemről, amikor az építész tervező kerül az építtetői oldalra, mert sokat szoktunk együtt nevetni a szituációkon, megoldásokon, amiket kitaláltam magamnak. Abban is egyetértettünk, hogy hitelesebbé tesz, ha kiderül, hogy én is képes vagyok megcsinálni – saját kezűleg is -, amit tervezek. A dolog érdekessége viszont az, hogy szinte mindent elkövettem magammal szemben egyszerre, amit az építtetőimnek – természetesen saját igényükre – külön-külön elsütöttem. A ház íves, favázas, kenderből van, félig a földben, esővízkezelő rendszerrel, látszó fafödémmel stb.
Ez azt jelenti, hogy jóval több munkát és figyelmet igényel egy átlagos háznál. Elkövettem hibákat is, amiket közben kezelni kellett. Ilyen például, hogy voltak helyek, ahol nem ragasztott fát használtam, ami aztán csavarodott, vetemedett stb. Az építkezés is több éve tart – különböző okok – de leginkább amiatt, hogy folyamatosan versenyt futok az árakkal, de természetesen nem adom fel. Közben rájöttem, hogy rettenetesen szeretem és élvezem, hogy a nagyobb részét saját kézzel csinálom. Megtehetem, mert megvan hozzá a szakirányú végzettségem – nem csak az építész tervező. Mivel építőipari szakközépbe jártam és minden nyáron a kötelező szakmai gyakorlaton kerestem pénzt, többször az előírt időt jócskán túllépve is -, ennek az volt a hozománya, hogy az alapvető dolgokat sikerült elsajátítanom. Persze most sem szégyellem megkérdezni a kőműves, vagy ács kollégákat, hogy ezt, vagy azt hogyan csinálnák ők: Meghallgatom őket, aztán az ő szempontjaikat és a saját építész tervező és kivitelező szakmai tapasztalatomat figyelembe véve döntök. Nem egyszer fordult már elő, hogy jó irányba formálták a megoldás keresésére törő gondolkodásomat. Ha adódik valamilyen probléma, akkor először az ő segítségüket veszem igénybe, mert jóval gyakorlatiasabb és egyszerűbb dolgokat szoktak javasolni, mint a mérnök kollégák. Nyilván ezt először a saját szűrőmön engedem keresztül és ha van már valami határozott, jónak tűnő elképzelés, akkor szoktam megkérdezni a tervező kollégákat és kikérni a véleményüket.
Maga a munkavégzés egy érdekes hibridje egy építész tervező és kivitelező, valamint szakmunkás hozzáállásnak. Ez egy félig skizofrén helyzet, amiben a felsorolt három személyiség szükség szerint váltakozik. A betegséggel ellentétben itt tudatosan. Ennek megfelelően néha egy óra is elmegy azzal, hogy állok munkásruhába felöltözve a házban látszólag semmit sem csinálva, de közben fejben éppen újratervezés van, vagy éppen csak a szükséges részt tökéletesítem. Ez a 3d tervezésnek olyan formája, ahol a végeredmény a következő lépcsőben nem látványterven, hanem a valóságban látszik. Ez a dolog szakmai része.
Sokkal érdekesebb viszont a folyamat, amin végig megyek. Mióta elkezdtem építkezni, számtalan megpróbáltatás is jelentkezett az életemben, ami egy normális embernek külön külön is sok szokott lenni, nálam is meglett az eredménye, de ezeket most nem részletezném, mert a lényeget tekintve nincs jelentősége. A fenti leírtak okán a fizikai munka végzése egy hatalmas lehetőséget is rejt magában, különösen akkor, ha azt egy természeti környezetben, a hétvégi házas és a lakóövezet határán végzem. Ez pedig nem más, mint az elme elcsendesítése. Ennek köszönhetően lényegében sokszor volt alkalmam, ha úgy tetszik egész napos meditációkat folytatni. Amikor pedig az elme elcsendesedik, feltárulkozik a megoldás. Ez ilyenkor rendszerint olyan, ami „normális” esetben nem jutna eszembe, magyarul elsőre hülyeség. Aztán amikor túlteszem magam az első gondolatokon, igyekszem nem megítélni és hajlandó vagyok jobban megvizsgálni, átengedni magamon, akkor már kiderül, hogy nagyon is nem az, csak éppen jelentősen eltér a megszokott dolgoktól.
A fizikai munka másik áldásos hatása, hogy hihetetlen jó erőnléti edzés. Kevésbé intenzív, mint ha elmész a konditerembe, mivel bár az elégetett kalóriák száma lehet, hogy még nagyobb is, de az jóval hosszabb időre oszlik szét. Van viszont egy olyan oldala is, hogy a való életben sokkal jobban hasznosítható része épül az izomzatnak. Ezt leginkább, azok tudják, akik jártak már konditerembe és foglalkoztak harcművészetekkel is. (Az átlag építész tervező ritkán tartozik ebbe a csoportba, de szerencsére ebben a tekintetben a kivételt erősítem.) Akármelyiket is csinálta már valaki, azt viszont biztosan tudja, hogy a fizikai erőnlét hihetetlen jó hatással van a lelkiállapotra is. Nekem már rengetegszer segített és emellett még plusz energiát is ad. A kör így be is zárul. Amikor belül éppen lejtmenetbe kerülnék, akkor csinálom a házat és rendbejövök, ami mindig ad energiát a folytatáshoz. A szokatlan, de igényes megoldások pedig jelentsenek bár plusz munkát, de mégis hatalmas örömmel töltenek el, amikor elkészülnek.