Egy családi ház építés a legtöbb embernek elég nagy pszichés megpróbáltatást is jelent, mégpedig többféle oldalról nézve is. Ilyenkor rengeteg félelemmel, hiedelemmel szembesül az építtető, amelyre néhány „tapasztalt” családtag még jól rá is tud erősíteni, aki épített már házat valamikor régen, vagy látott már ilyet. Ha esetleg még egy baba is van útban, vagy éppen születik – ami egyébként az egyik legcsodálatosabb dolog a világon – akkor ez még tetézni is tudja ezt az állapotot, mivel egy ilyen esemény egyébként is egy erősen felfokozott érzelmi állapotot jelent különösen a kismama részéről, de ez rendszerint kihatással van az apukára is, ami teljesen normális.
Minden családi ház építésnél az egyik legnehezebben feldolgozható dolog az építtető számára, hogy relatív rövid időn belül, hatalmas összegek cserélnek gazdát. Ez elég félelmetes tud lenni, mert egy ilyen építkezés, általában egy hosszabb idő alatt összegyűjtött pénzből valósul meg, amit még időként hitellel is kiegészítenek. Aztán ha halad az építkezés, ez elég rövid idő alatt elfogy, mivel egy építkezésen több ember dolgozik, több szakmában és az építőanyagokat is nagy tételben vásároljuk. Aki nincs hozzászokva ahhoz, hogy nagyobb összegek mennek keresztül a kezén, annak nem könnyű azzal szembesülni, hogy a hosszú idő alatt megkeresett pénze arányaiban milyen gyorsan fogy el egy építkezésen. Ilyenkor könnyen megjelenhetnek a félelmek, a neveltetésből adódó negatív beidegződések, amikkel szembe kell nézni. Ezt nem könnyíti meg az sem, ha esetleg az építkezés közben kell nagyobb összegekről dönteni, mivel szinte minden építkezésen előfordulnak olyan helyzetek, amit nem lehet előre látni. Bár mi számolni szoktunk egy előre meghatározott keretet a váratlan helyzetekre, de ennek ellenére előfordulnak olyan dolgok, amiket az építtetőnek kell eldönteni.
Egy másik, kicsit talán kevésbé félelmetes dolog, ami szinte minden családi ház építés során előfordul, az a méretekkel való folyamatos szembesülés. Az első sokk az alapozásnál történik – ez leginkább sávalapra igaz -, amikor már körvonalazódnak a helyiségek. Mivel az alapozás jellemzően legalább 10 cm-rel szélesebb a szerkezeti falaknál, ezért eleve egy jóval kisebb alapterület jelenik meg. Ez elég ijesztő tud lenni, mert ilyenkor sokan elbizonytalanodnak, hogy jó méreteket adtak-e meg a tervezéskor. A rossz hír az, hogy ez az érzés szinte a teljes építkezést végig kíséri, viszont jó hír, hogy ez minden egyes építési fázisnál kicsit jobb és jobb lesz. Érdekes és paradox módon a térérzet mindig akkor javul amikor egyre inkább fizikailag is lehatároljuk a teret. A következő fázis tehát sokat javít ezen, ami éppen a falak elkészülte. ilyenkor már a helyiségek tényleges mérete is érződik, de mindenképp kisebbnek érződik a ténylegesnél. Ezt követően rengeteget tud javítani a térérzeten, amikor bekerülnek az ablakok (és esetleg az ajtók). Ilyenkor már az érzetet, az is tovább tudja javítani az az öröm, hogy a ház bezárása fizikailag is megtörténik és ezért egy ugyan még nem kész, de az alapvető funkcióját (óvás, védés) már betöltő épületünk van. A legközelebbi jelentős lépcső a festés – különösen fehérrel -, amikor már szinte az a méret érvényesül, ami a tervezőasztalon szerepel, de még mindig kisebbnek érződik, mivel a végső, megnyugtató állapotot a berendezett épülettel tudjuk elérni. Ezt talán mindenki érezte már, aki költözött és kipakolta a lakását/házát, majd végignézett az üres helyiségeken.
Ritka ugyan, de találkoztam már olyannal is családi ház építés kapcsán, amikor a konkurencia javasolt más technológiát – véletlenül pont olyat, amivel ők foglalkoztak – és ez bizonytalanította el az építtetőt. Ez egyfelől etikátlan, ami a Magyar Építész Kamara etikai szabályzatával ellentétes, másfelől sokba is került az építtetőnek. Becsületére legyen mondva, hogy utánajárt, megértette, hogy miért terveztem olyat amilyet, de ez egy pont olyan időszakban volt, amikor nagyon megindultak az árak és mire eldöntötték, hogy mégis az eredeti terv szerint mennek tovább (kb. egy évbe telt), az alatt 40%-ot emelkedtek az árak. Visszatérve a „szakértő” ismerősökre, sikerült néhány esetben már a helyszínen, vagy akár írásban is leszerelnem párat, mert irdatlan butaságokat tudnak mondani. Ez részben abból adódik, hogy ami 20 éve működött az nem biztos, hogy ma is, másfelől, meg nem minden helyszín és épület – vagy építtető – számára megfelelőek ugyanazok a rendszerek. Mi is folyamatosan figyeljük, az árakat, a rendelkezésre álló szakemberek kínálatát, a technológiákat és ennek megfelelően időnként változtatunk, ha szükséges.
Egy családi ház építés tehát eléggé igénybe tudja venni az ember idegrendszerét és ennek megfelelően nem mindenkinek való. Én ugyan igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy tájékoztassam az építtetőimet, a dolgok állásáról, folyamatosan (számlákkal, szállítólevelekkel) elszámolok a vásárolt anyagokkal és az elvégzett munkamennyiséggel, de még így is előfordult, azzal gyanúsítottak meg, hogy a tüzép visszaoszt nekem 20-30%-ot… Mindezt egy olyan időszakban, amikor olyan forgalom volt a tüzépeken, hogy örültem, ha megkaptam valamelyiken, amire éppen szükségem volt.
Ide vonatkozó bejegyzések: