Egy családi-, vagy bármilyen más ház építés anyagi feltételeinek az előteremtése sem egyszerű feladat napjainkban, de ez a bejegyzés mégsem erről fog szólni. Az utóbbi évek őrült építőipari tendenciáit megtapasztalva nagyon nem mindegy, hogy aki egy ház építése mellett dönt, az miből (milyen anyagból) és hogyan teszi. Egy dolgot viszont már az elején leszögezek: Nincs szent Grál, ami minden esetben tökéletes megoldást jelent. Bár sok kolléga elkötelezi magát – némi aprópénzért – egyik, vagy másik gyártó mellett – ami persze az építtetőnek nem annyira apró pénzbe kerül és sok gyártó is igyekszik magát mindenre is megoldásként feltüntetni, én sokkal inkább érzem szerencsésnek, ha mindig megvizsgálom az adott építtető esetében, hogy mik a lehetőségei, mivel tud azonosulni és az adott helyszínre mi az ami a leginkább megfelel.
Köztudott, hogy nem kimondottan vagyok híve hazánkban lakóháznak épülő könnyűszerkezetes házaknak. Ennek alapvető oka, hogy nem erre az éghajlatra való, nem erre találták ki és nem véletlenül nem terjedt el nálunk – kivéve a magasan fekvő hegyvidéki területeket. Mégis terveztem már ilyet például olyan helyre, ahol annyira nehéz volt megközelíteni az építési területet, hogy más nem jöhetett szóba. Egy időszakosan használt hétvégi ház vagy nyaraló esetén, ahol viszont gyorsan kell felfűteni, vagy nyáron lehűteni az épületet nem nagyon tudok – a kendert leszámítva – jobb megoldást javasolni senkinek.
De nézzük meg a téglát, ami sokak szemében a szent és a legjobb építőanyag. Kevesen látják, hogy téglaház és téglaház között mekkora különbség lehet. Egy múlt század közepén még nagyon elterjedt kisméretű tömör tégla ház például jelentős hőtároló tömeget képvisel, aminek időbe telik felmelegedni és lehűlni is. Ezt régebben tudatosan használták a tervezők, jellemzően olyan épületeknél, amik folyamatosan használatban voltak, mivel ilyen esetben jól jön a tömeg mint puffer. Egy mai olyan téglaház, ami hőszigetelés nélkül is megfelel az aktuális energetikai előírásoknak viszont egyáltalán nem, vagy jobb esetben is csak töredékében tudja ezt. Miért? Azért mert a téglának a hőszigetelő képességét a tömegének csökkentésével, anyagszerkezetének porózussá tételével tudják feljavítani. Ez persze másik oldalon megjelenik a hőtároló tömeg és a nyomószilárdság csökkenésével. Míg egy kisméretű tömör tégla nyomószilárdsága kb 22 N/mm2, addig egy átlagos falazóelem esetén 10-11 N/mm2, míg egy egyrétegű falazat esetén már inkább 8 N/mm2. Szerencsére ez még mindig bőven elég egy átlagos ház építés esetében. A pórusbeton (YTONG) is hasonlóan működik, mint az előbb említett egyrétegű falazóelemek, tehát annak nem szentelnék most külön részt.
Gondolom, most olvasóként azt mondod, hogy akkor „én biztos rendes téglából építek és hőszigetelem”. Ez alapvetően nem lenne rossz irány, viszont az egyrétegű falazatoknak is vannak hatalmas előnyei a többivel szemben, – és itt jön a kivitelezői szemlélet – ha megnézzük, hogy árban és időben mennyit takarítunk meg vele. Bár jóval drágább, mégsem kell megvenni külön a szigetelőanyagot, nem kell fizetni a homlokzati hőszigetelés felrakásért és nem kell erre az időre állványbérleti díjat fizetni. Igen, valóban itt nem lesz hőtároló tömeg, de meg kell nézni, hogy kell-e egyáltalán. Egy olyan helyen, ahol például nincs kitéve az épület a felmelegedésnek, lehet, hogy nincs is rá szükség. Ilyen lehet egy erdős/fás környezet, vagy egy északi tájolású telek, amit nyáron sem süt sokáig a Nap. Ilyenkor lehet mérlegelni, hogy melyikkel járunk jobban. Ha a pénztárca dönt, akkor nem kérdés. és akkor most visszakapcsolok tervező üzemmódba: Még ilyenkor is lehet – többszintes ház esetén korrigálni valamennyire a födém anyagával. Aztán újra kivitelezőbe: Egy körüreges födémmel, ami ma minden vasbeton födém közül a legkedvezőbb árú sokat javíthatunk a hőtároló tömegen, relatív alacsony költségek mellett. Ez köszönhető annak, hogy gyorsan építhető (daruzás), nem kell zsaluzni, sem alátámasztani és gyakorlatilag a beépítést követően szinte azonnal terhelhető.
Ezt a listát szinte a végtelenségig lehetne folytatni, mert mindig kerülhetnek elő újabb és újabb szempontok, így ha ház építés van nálad napirenden, akkor ahelyett, hogy bedőlnél valamelyik ócska marketing dumának inkább nézzük végig azt, hogy nálad mik a legfontosabb szempontok és tervezzük meg mindezek figyelembe vételével! 😉