Tetőtér látszó szerkezettel (nádtető)
A legtöbb tetőtér és a könnyűszerkezetes épületek általános problémája a nyári túlmelegedés, illetve a téli időszakban a gyors lehűlés. Ezt a mi éghajlatunkon szokásos építési formák esetén a nagy beépített tömeggel tudták eleink kikerülni. Természetesen vannak olyan épületek, amiket csak időszakosan használnak és szempont, hogy ne kelljen állandóan fűteni/hűteni, viszont amikor használják, akkor gyorsan el lehessen érni a kívánt hőmérsékletet. Ilyenek lehetnek pl. a nyaralók, egyes sportlétesítmények, rendezvényhelyszínek, stb. A lakóépületekben, viszont a folyamatos használat az általános, így jól jön a tömeg, ami el tudja tárolni a hőt.
Mivel a tetőtér általános esetben könnyűszerkezetes, ezért itt is felmerülnek az ilyen jellegű problémák. Itt is ugyanúgy lehet alkalmazni a belső oldalon a 10 cm vastagságú kenderbeton elemeket, csak éppen nagyobb méretben „panelként”. Ez az intenzív páraszabályzás mellett, ami a térfogatához képest rendkívül nagy hőtároló tömegre is hatással van, még kb. 5 cm hagyományos EPS hőszigetelésnek megfelelő többletszigetelést is ad. Így például egy szarufák közé elhelyezett jó lambda értékű 15 cm vastag valamilyen szálas hőszigeteléssel együtt alkalmazva már teljesíti a jelenleg előírt rétegrendi követelményeket.
Mindezek mellet az intenzív páraszabályzásnak köszönhetően biztosítja a kenderházakra jellemző klímát is.
Természetesen az egész csak akkor ér valamit, amikor úgy vannak tájolva és árnyékolva a nyílászárók, hogy biztosított a nyári túlmelegedés elleni védelem is, mert a folyamatosan tűző augusztusi napsütésen minden anyag felmelegszik, ami nincs kellően védve és ebben az esetben ha még sokáig is tudja tárolni, az nem feltétlenül előny.
Tehát összegezve:
- Megfelelő tájolás
- Hővédelem (árnyékolás)
- aktív hőtároló tömeg beépítése (kender)
Ha a fenti három dolog adott, akkor már nagy gond nem lehet.