Kenderházas kollégákkal jó ideje beszéltünk a címben szereplő lehetőségről, de ez most egy új projekt kapcsán vált aktuálissá. Történt ugyanis, hogy megkeresett egy család, aki rendelkezett egy belterületi telekkel, amin két épület állt. Ezeket el akarták bontani és ezt követően egy kenderházat építeni a helyükre. Miután tisztáztuk, hogy a szükségleteikhez képest mekkora összeg állt rendelkezésükre, kiderült, hogy az új épület nem fog kijönni belőle, főleg úgy, hogy a bontás is nem kevés pénzbe került volna. Megnéztem az épületeket és azt láttam, hogy az egyik épülettel érdemes foglalkozni, mert egészen jó állapotban van. A másik sem fog összedőlni, de arra már nem érdemes költeni. Ezt később a statikus kolléga is megerősítette, aki szintén megvizsgálta mindkettőt.
Így állt elő az a helyzet, hogy van egy olyan jó kiindulási alapnak használható épületük, aminek a meglévő szerkezete már önmagában 15-20 millió forintos előnyt jelent egy új építéshez képest. Ott van persze az ÁFA kérdése, ami itt felújítás lévén 27%, viszont ennél fogva nem kötelező generálkivitelezést választani.
Mitől lesz mégis kenderház?
Adott egy „szerkezetkész” épület pl. téglából. Ennek a falait belülről leburkoljuk 10 cm vastagságú kender válaszfal lappal, vagy panellel. A belső válaszfalakat pedig kender válaszfal elemekből készítjük. Így ugyan nem lesz olyan mértékű a fal páraszabályzása, mint egy teljes kenderfal esetén, de erősen közelít. Ez azért van így mert a kenderfalnak is a beltér felé eső 10 cm-es része az ami a legintenzívebben dolgozik. Ennek eredményeképpen a belső klíma nagyon hasonló lesz, mint egy kenderház esetén.
Ez lehetőséget teremt arra, hogy jó állapotú (amire érdemes költeni) házakat alakítsunk át „kenderházzá” élvezve annak az előnyös tulajdonságait.
Így bár nem jelentős mértékben, de 1-2 cm-rel kevesebb külső hőszigetelés is elegendő a tervezett/kívánt érték eléréséhez, mivel a kenderbeton nem csak egy „okos” hőtároló tömegként működik, hanem belső oldali hőszigetelésként és egyben hőtároló tömegként is.