Magyar ház - palóc ház Galgahévízen

Magyar ház – palóc ház Galgahévízen-délnyugati oldal

Még a tavasszal érkezett a felkérés ennek a családi háznak a megtervezésére, aztán valahogy tavasz végére-nyár elejére el is készült a vázlatterv, majd nemrég érkezett a jelzés, hogy csináljam meg az engedélyezési tervet is. Ami viszont érdekes, hogy a ház Galgahévízre, mégpedig az Ökofalu területére fog megépülni. Aki volt már ott, az tudja, hogy a táj festői szépséggel rendelkezik, és nem mindenféle mediterrán és máshová való, hanem igenis magyar házakkal van beépítve. Az Ökofalu érdekessége mégsem kizárólag csak ez, hanem az is hogy önálló biogazdasággal rendelkezik és ami számunkra a legérdekesebb volt, hogy a beépített anyagok primer energiatartalma (PET) négyzetméterenként nem haladhatja meg a 400 kWh-t.

Magyar ház-palóc ház Galgahévízen - a tornác

Magyar ház-palóc ház Galgahévízen – a tornác (délkeleti oldal)

Magyar ház-palóc ház Galgahévízen - az utca felől (északkeleti oldal)

Magyar ház-palóc ház Galgahévízen – az utca felől (északkeleti oldal)

(Ez egyébként egy nagyon jó törekvés, én szívem szerint országosan is előírnék ilyen korlátozást ha nem is feltétlenül mindenhol ennyire alacsony értékkel.) A házat ezt figyelembe véve kellett megtervezni. Mivel a helyi hatóság szigorúan veszi az építőanyagok minősítését, ezért ez is egy nagyon fontos szempont volt.  Ez a két dolog nagyon sokszor áll szemben, mivel az igazán környezetbarát építési módok (vályog, nádpalló, stb.) nem rendelkeznek ÉME engedéllyel, ez alól jelenleg talán csak a favázas (létra) szalma a kivétel, de reméljük, hogy hamarosan már a préselt stabilizált földtégla is az lesz egy új formában. Mivel kétszintes házról van szó, ezért az alapkoncepció az volt, hogy az alsó szint legyen bontott téglából, a felső meg földtéglából. A terv ennek megfelelően készült el, de mivel jeluenleg még nincs a földtéglára ÉME engedély, ezért a fölső szintet is bontott (csak éppen nagyméretű) téglából terveztem meg, aztán ha addigra lesz ÉME a földtéglára, akkor beadunk egy módosított tervet mellékelve a szükséges számításokat és igazolásokat.

Egyébként jelen állás szerint is az egy négyzetméterre vonatkozó PET érték 397 kWh, tehát beleférünk az előírásba. (Ehhez persze olyan megoldások voltak szükségesek, amiket máshol nem nagyon tapasztalhat az ember, mivel túlságosan hozzá vagyunk szokva a jelenlegi építőipari tendenciákhoz.)

A ház érdekessége továbbá, hogy a természetes és újrafelhasznált anyagokat használva sikerült az éves nettó fűtési energiaigényét levinni 6753 kWh/a értékre, az összesített energetikai minőség pedig 13% lett (55% alatt már A+ kategóriánát eléri). Ezek az értékek persze leginkább a minimális hőveszteséget hangsúlyozzák, de emellett jelen van egy rendkívül jelentős hőtároló kapacitás is. Mégsem ezért vagyok leginkább büszke erre a munkára, hanem azért mert palóc lévén tervezhettem egy igazi palóc házat, megtartva a magyar házak tradicionális szakrális elrendezését.