A rendszerváltás előtti időszakban települések komplett utcái épültek meg ugyanazon jól átgondolt ház típusterv alapján. Ez számomra egy nagyon szimpatikus hozzáállás volt, mert még nem arról szóltak az ilyen építkezések, hogy kinek nagyobb az egója, ki engedhet meg magának többet, mint a szomszédja. Ezek az épületek még rendkívül jól átgondolt, többnyire esztétikus megjelenésű házak voltak, amiket arra érdemes szakemberek terveztek. A tervezési folyamat során még nagyobb hangsúlyt kaptak a tradícionális tervezési alapelvek, amelyek kellően figyelembe vették a gazdaságos megvalósíthatóságot is. Mindent összevetve egy rendkívül racionális megoldás volt, tömegeket lehetett vele a szabályozott építkezés felé terelni, aránylag gyorsan. De mit jelent egy ház típusterv napjainkban? (tovább…)
Egy családi ház terv nem feltétlenül attól lesz jó, hogy maga a ház jól néz-e ki, vagy nem, mivel ez sok szempontból szubjektív. Sokkal fontosabb, hogy a tervező mennyire lát előre, mennyire látja az adott építtető személyiségéből és körülményeiből a további életútját, valamint azt, hogy az adott ház mennyire fogja azt támogatni. Ha pedig mégis más úton indulna el, akkor mennyire tudja esetleg egy másik család életét szolgálni. Ehhez tapasztalat kell úgy az élet, mint a tervezés, az építés, vagy az ingatlanárak terén. Olyan tartós, józan irányelvek mentén kell tervezni a házat, ami önmagában hatással van annak az értékére. Ez legyen az alap.
Amikor első alkalommal egyeztetünk az építtetőkkel egy új családi ház tervezés kapcsán, rögtön felmerül a kérdés, hogy egy-, vagy kétszintes családi ház tervek jöhetnek szóba. Az a tapasztalatunk, hogy ötven-hatvan négyzetméternyi hasznos alapterület felett már érdemes elgondolkodni a kétszintes házon. Nyilván időnként előfordulnak olyan érthető szempontok, amik nem engedik (helyi szabályozás, akadálymentesség stb.), de energiatakarékossági és költséghatékonysági megfontolásból is előnyösebb a két szint. A fentieken túl kisebb telkeken – ahol jobban számít – a beépítettség is kevesebb maradhat a telek arányához képest.
Olyan kis családi ház terveket is készítünk párhuzamosan többet is, amik azok számára lettek kitalálva, akiknek nincs szükségük nagy alapterületre. Az egyik ilyen egy moduláris kenderház terv, ami lehet egyszintes, egy szint plusz tetőteres, vagy akár horizontálisan bővíthető is. Ezeket a moduláris terveket úgy állítottuk össze, hogy minden szempontból a költségtakarékosságot szolgálják ki úgy, hogy a külsejük is teljesen vállalható legyen. Így lehetőséget adunk azoknak is, akik relatíve kicsit kevesebb tőkével rendelkeznek, de egy új kenderház előnyeit szeretnék élvezni. Az épület úgy lett megtervezve, hogy a későbbiek során akár szakaszosan bővíthető is legyen (40-63-90/100 nm).
Egy keskeny telek általában sok kötöttséget jelent a beépíthetőséget illetően. Mivel ezeknek az ára általában alacsonyabb, ezért sok esetben az építési költségekkel szemben is az egyszerűség, a költséghatékonyság az elvárás. A hosszúkás ház tervek keskeny telekre mindenképpen optimálisak, jellemzően oldalhatáron állnak azért, hogy az előírt oldalkert távolság is meglegyen. A keskeny kialakításból adódóan kisebbek a tartószerkezeti fesztávok, kisebb keresztmetszetek kellennek, ezért az építőanyag oldalon is megtakarítást jelentenek.