Parasztházak

Parasztház építése bontott téglából

Parasztház építése bontott téglából

A parasztház mint szó kapcsán manapság legtöbbször a kicsi, romantikus múlt század elejéig általános falusi ház formája jut eszünkbe, ami közel ugyanazokkal az alapvető jegyekkel rendelkezett az egész Kárpát-medencében, de olykor azon túl is. Építésükhöz sokszor vályogot, de mindenképpen valamilyen helyi anyagot (kő, fa, helyszínen készített tégla stb.) használtak. Fedésüket is náddal, szalmával, fával, helyszínen készített cseréppel oldották meg. Legfőbb tulajdonságuk talán mégis az, hogy teljességgel a természettel összhangban épültek és működtek, előtérbe helyezve a mértékletességet és az önellátást. Az ember ekkor még rendszerint nem a házban élt, hanem oda csak visszavonult, amikor nem tudott a természetben lenni.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a mai igényeknek sok szempontból eredeti formájukban már nem felelnek meg ezek a házak. Ez igaz az alkalmazott szerkezetekre, az energetikai szabványokra, de legfőképpen a ház méretére és a használatára. Olyan újabb igények jelentek meg, amelyek más jellegű műszaki megoldásokat kívánnak. Ilyen például a fürdőszoba a maga páraterhelésével, vagy az, hogy ma már az egész házat fűtjük annak minden helyiségével, amely általában jóval nagyobb alapterületű.

Parasztház építése stabilizált földtéglából

Parasztház építése stabilizált földtéglából

Ezen új parasztházak építése is teljesen más módon történik. Ma meg kell felelnünk különböző szabványoknak, előírásoknak, jogi feltételeknek. Mindezek ellenére az olyan általános értékeket, mint a természetes anyagok használata, a rendkívül előnyös tájolás, a déli oldal ideális mértékű árnyékolása, a tűzközpontú – családcentrikus – tér, a mértékletesség, a hagyományőrzés, vagy a kis fesztávú szerkezetek alkalmazása a mai házakba is átültethetjük. Ezt akár úgy is megtehetjük, hogy egy a mai kor igényeinek teljességgel megfelelő házat építünk, amely ránézésre egy klasszikus régi parasztház jegyeit hordja magán.

Aki ilyen otthonra vágyik, az egy életformát is magáévá tesz, mivel ezek a házak élnek. Törődni kell velük, az élő hagyományt hordozzák magukban és szakrális alapokon nyugvó racionalitásra nevelnek. Aki foglalkozik néprajzkutatással az tudja, hogy ezen házak lakóinak egykor szinte minden mozdulata, cselekedete egyben szertartás is volt. Az egész ház és környezete eszerint épült fel. Már az épületek (lakó és gazdasági részek) egymáshoz képest elfoglalt helye is egy hierarchiát jelentett, míg az egész egység biztosította az önellátást. Így a gazdának és a benne lakóknak, ha minden nap keményen meg is kellett dolgozniuk a megélhetésért, azt elsősorban saját teljesítményüktől függött. Ezzel együtt, mivel kevésbé voltak kiszolgáltatva, a téli időszak egy részét tölthették pihenéssel és több lehetőségük nyílt az emberi/szellemi/lelki léttel is foglalkozni, még ha akkoriban nem is így nevezték ezeket.

Célunk, hogy amennyire lehetséges átmentsük ezeket az alapelveket a mai kor igényeinek megfelelően, még ha olykor ez kompromisszumokkal is jár. A házak, amiket tervezünk és építünk ezt a fajta szellemiséget kell sugározzák.

Archívum
Kategória
Visszahívás kérése

Kapcsolat

 

* kötelező mezők