Családi ház (tanya) terve – északkeleti nézet
Múlt hét pénteken adtam ki ezt a tervet, amely egy tanyaépület (lakórész és garázs-műhely) terve. Valószínűleg kell majd még terveznem hozzá gazdasági épületet is, amelyben majd az állatokat szeretnék tartani az építtetők, de az már egy későbbi dolog lesz.
Az épület egy igen érdekes helyzetre ad választ, ahol két, egymásnak kicsit ellentmondó igény került összhangba. A megrendelő házaspár egyik tagja a népi hagyományokat hordozza magában, a másik pedig a modern építészeti megoldásokat kedveli.Éppen ezért nem volt könnyű harmonikus egységbe rendezni ezt a két igényt úgy, hogy ne egy folyamatos diszharmónia, hanem egy arany középút jelenjen meg az épülten, ahol még összhangban is vannak a két egyébként eléggé elkülönülő világ elemei.
Családi ház (tanya) terve – déli oldal
Ehhez még hozzájönnek az olyan teljesen mai igények is, mint pl. az alacsony energiaifelhasználás, a lehető legnagyobb passzív szoláris nyereség. (Jelenleg folyik még a PHPP számítás, de az egyszintes kialakítás és a szétterülő alaprajz miatt nem valószínű, hogy gazdaságosan lehetne belőle passzív házat csinálni). Mindenesetre az előzetes becslés szerint a nappali-étkező terében lévő kandalló elég lesz az egész ház kifűtésére és az A+, valamint az A++ kategóriát is könnyedén teljesíti.
Szokás szerint itt is igyekeztünk a lehető legtöbb természetes és újrahasznosított anyagot használni. A hőszigetelés cellulóz és habüveg, a vízszigetelés Sicofol. A ház anyaga egyébként kisméretű és B30 tégla. Az ablakok/teraszajtók nagy valószínűséggel 0,63-0,73 U értékű, háromrétegű üveggel és hőszigetelt tokkal szerelt kiemelten energiatakarékos és nagy sugárzási átbocsátó képességű konstrukciók közül fognak kikerülni. A legesélyesebb, talán a faablak kívül aluminium borítással és hőszigetelt maggal.
Családi ház (tanya) terve – délnyugati nézet
Az épület a magyar házak tradicionális alapelveivel is összhangban van. A ház szívében van a tűz, Kelet-nyugati tengely, magastető, mint a szellemiség jelképe, a kint és a bent közötti átmenetet képező tornác, az ablakszemek, a déli irányba nagy mértékben, Keletre és Nyugatra viszont kisebb mértékben nyitás mind benne van. Természetesen a mai kor és a megbízók igényeinek megfelelően kerültek bele kompromisszumok is, de a lényeges részeket szerintem sikerült beletenni. Érdekes volt megélni, hogy a hagyományos magyar ház a maga szakralitása mellett mennyire rendelkezik azzal az időtlen bölcsességgel, ahogy a tájolást kezeli. Ugyanilyen tájolást tekintenek például ideálisnak a passzívházak esetében is.