Egy ház sokféleképpen lehet ökoház. Mindenki saját lehetőségeihez mérten tudja/akarja vállani az ökologikus szemlélet velejáróit/költségeit. Nyilván van egy ideális eset, amikor ezek együtt állnak, de ez meglehetősen ritka, mivel mindenki más-más kompromisszumok kötésére hajlandó az ökolét érdekében. Van, akinek elég ha a ház építőanyagai természetes forrásból származnak, pl. vályog, kender, fa stb., de van olyan is, aki inkább a működés területén vállalja a „furcsaságokat” pl. saját esővízkezelő rendszer, alomszék, vagy komposzt toalett esetleg szürkevíz hasznosítás. Valamennyire megszabja a lehetőségeket a folyamatosan változó jogszabályi környezet is, amely az utóbbi 10-20 évben egészen sok korlátot támasztott a korábbi lehetőségekhez képest, de persze sokszor a megoldási is jön az új előírásokra.
Az eltelt évek alatt mindegyik verzióra terveztünk/építettünk/láttunk működő példákat, így ismerjük a lehetőségeket. Ezzel együtt az építtetőknek is köszönet jár, amiért újabb és újabb kihívásokat támasztottak elénk, amiknek a megoldásával és az új tapasztalatok révén mi is folyamatosan fejlődtünk.
Milyen ökoházat, milyen rendszert érdemes építeni?
Az elmúlt évek piaci változásai is jelentősen befolyásolták, hogy melyik rendszert érdemes használni, mivel először a munkadíjak emelkedtek meg nagyon, ez az arányaiban nagyobb munkadíjat kívánó építkezéseket tolta háttérbe (pl. dombházak), de aztán jelentős emelkedés volt az anyagáraknál is, ami így behozta és túl is lépte a lemaradást. Itt viszont a nagy energiaigényű építőanyagok kerültek hátrányba (pl. tégla, cserép, cement stb.). Ebből is látszik, hogy mikor mit érdemes építeni az leginkább az adott időszak jellemző körülményeitől függ, valamint az építtető anyagi lehetőségeitől, tehát itt nincs olyan válasz ami mindig érvényes. A legjobb javaslat mindig egy meglehetősen komplex elemzés eredménye, amibe még az építési helyszínre vonatkozó helyi építési szabályzat is jelentősen bele tud szólni.
Akinek pl. a legtöbb öko anyag beépítése a fontos, annak e bejegyzés írásakor a kenderházat tudom javasolni, mert ez a leginkább költséghatékony megoldás (lassan már a téglával szemben is…), mert relatíve kevés energiát igényel az előállítása, valamint ez igényli a legkevesebb kompromisszumot.
Aki a nagy tömegű föld jótékony védelmét szeretné élvezni „áramvonalas” organikus formák között, az biztosan dombházat fog építeni.
A leginkább „öko” építés pedig az, ha egy már meglévő házat (pl. vályog, hogy az elveknél maradjunk) alakít át a jelenkor igényeire szabva.
Természetesen itt is több dologból áll össze a dolog, mit mennyiért érdemes, mit engednek, az adott helyen milyenek a logisztikai feltételek (pl. nagy teherautóval megközelíthető-e) stb. Érdemes-e rákölteni, vagy kevesebbe kerül esetleg egy újat építeni és hasonlók. Természetesen ennek eldöntésében tudunk segíteni.