Múlt héten ment be a hatósághoz a korábban Tényőre tervezett nádtetős parasztház módosított változata. A megrendelő helyzete időközben némileg megváltozott, ezért az ő kérésére elhagytuk a gazdasági épületrészt és a házat is kétszintesre és jóval egyszerűbbre (költséghatékonyabbra) formáltuk át. Igazából ez előnyére vált, mert energetikai szempontból így jobban ki tudjuk használni a nádtető előnyeit és a lakótér (fűtött) is kedvezőbb a hőveszteség oldaláról nézve. ez azért van így, mert egy kétszintes háznak jóval kisebb a fajlagos (négyzetméterre vetített) lehűlő felülete, mint egy földszintesnek. Az egyetlen hátrány a tájolás, ami így nem lesz lehetséges a tiszta déli irány felé, de ez sajnos a telek adottságával együtt jár.
A parasztházakra ugyan nem jellemző, de egyébként nagyon előnyös kétszintes kialakításnak köszönhetően tudtunk képezni egy olyan tetőteret, ami a nádtető kedvező tulajdonságait kihasználva télen meleg, nyáron hűvös anélkül, hogy külön klímára lenne szükség. Kevesen tudják, hogy a cellulóz alapú anyagoknak a fajlagos hőtároló tömege rendkívül nagy, és a felmelegedésük is jóval lassabb. Így lehetséges, hogy egy nádtető alatt a nyári tűző napsütésben is nagyon kellemes klíma alakul ki. Télen viszont önmagában a nád már nagyon jó hőszigetelő képességekkel rendelkezik, így nincs szükség külön hőszigetelésre a tetőtérben.
A tetőtér közlekedőjét úgy találtuk ki, hogy az egyben egy galéria is lehessen, ami azért érdekes, mert innen nyílnak a tetőtéri helyiségek és nyitott ajtó esetén a lenti kemence által felmelegített levegő fel tud áramlani a téli időszakban. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kemence használata esetén sokkal jobb hatásfokkal melegszik fel az épület. Igazából azt is lehet mondani, hogy csak a nappalival nem közvetlen kapcsolatban lévő helyiségekben (alsó fürdő, wc) szükséges működtetni ilyenkor a helyiségenkénti fűtést, amit egy sima fűtőfilmmel meg lehet oldani. A közművek továbbra is egyediek, kizárólag az elektromos vezeték van bekötve a telekre.