Az alábbi írást egy kollégámtól kaptam és nagyon megérintett, már csak azért is, mert ha belegondolok, hogy milyen volt a világ gyerekkoromban és milyen most…
Nagyobb házak, kisebb családok;
Több háztartási gép, kevesebb idő;
Több végzettség, kevesebb ész;
Több tudás, kevesebb bölcsesség;
Több szakértő, több probléma;
Több gyógyszer, kevesebb egészség.
A Holdra mentünk, és visszajöttünk,
De az új szomszédhoz át nehezen jutunk.
Több számítógép több adattal,
Több másolatot készít mint valaha,
És mi egyre kevesebbet érintkezünk.
Sok mennyiség és kevés minőség,
Gyors étel és lassú emésztés,
Nagy emberek és kicsiny jellemek,
Magas profit és sekély kapcsolatok.
Olyan kor,
Mikor sok van az ablakban,
De semmi a szobában.
(XIV. Dalai Láma: Korunk paradoxona)