Manapság egyre gyakrabban merül föl igényként a megrendelők részéről, hogy fűtés terén is szeretnének függetlenedni. Ennek már számos jól ismert módja van de a jelenleg legismertebb módszerek elsősorban főleg a hőveszteség minimalizálására vannak kihegyezve. Ilyenek pl. a passzív házak, vagy a kiemelten energiatakarékos (A+, A++) házak. Utóbbi esetében a fűtést egyre gyakrabban látja el vegyes tüzelésű-, pellet-, vagy multipellet kazán. Sokszor használnak még napkollektoros rásegítést is. Vannak egyéb megoldások is, mint pl. a hőszivattyú, de az elsősorban társasházak és nagyobb beruházások esetén térül meg a magas beruházási költségek miatt.
Van viszont teljesen más megközelítés is. Ilyenkor alapvetően nagy hőtehetetlenséggel rendelkező épületszerkezeteket használjuk ki arra, hogy a kialakított napcsapdákkal összegyűjtött hőt eltároljuk. Természetesen itt sem jelent hátrányt, ha az épületnek minél alacsonyabb a hővesztesége. Ilyen pl. Hegedűs Zsolt egyik első háza Lőrinciben ami a kilencvenes években épült. Ott az volt az alapkoncepció, hogy a télikertben befogott meleg levegőt bevezette a dongaboltozatok közötti osztályzott kaviccsal kitöltött üregekbe, ami eltárolta a meleget és ezáltal drasztikusan lecsökkentette a fűtési szezont. Ugyanezt meg lehet tenni a padlóburkolatok alatt kialakított légcsatornákban keringetett meleg levegővel is. Így valami hasonlót kapunk mint a padlófűtés, csak vízerek nélkül. Ekkor arra érdemes odafigyelni, hogy a padlóburkolatok lehetőleg nehezek legyenek (pl. kő, cserép, tégla stb.), ami el tudja tárolni a megfelelő hőmennyiséget.
Szintén egy lehetőség a Trombe fal, ami tulajdonképpen egy nagy tömegű, külső oldalán feketére festett felületű (a sugárzás elnyelése érdekében) fal és az elé helyezett üvegekből áll. Ez lényegében az üvegházhatást használja ki. Hatékonyságát tovább lehet fokozni a benne felmelegedő levegő keringetésével.
A felelősségteljesen gondolkodó emberek számára a jövőbeli alternatíva szerintem valahol a fentiek kombinációja lehet, esetleg még azzal is kiegészítve, hogy megpróbáljuk a lehetséges legtöbb természetes, helyben előállítható anyagot használni. A magyar vidéken rengeteg hagyománya van ennek amiből sokat tanulhatunk. Annyit kell tennünk mindössze, hogy megtaláljuk a módját, hogyan formálhatjuk ezeket a rendkívül értékes tapasztalatainkat a mai kor igényeire. Ez nem könnyű, de ugyanakkor nem is lehetetlen feladat.