Többször megjelent az építtetőimnél a könnyűszerkezetes ház tervezése iránti igény. Ezt az igényt legtöbb esetben az anyagiak generálták, mivel ezek az épületek jellemzően valamivel kevesebbe kerülnek, mi a szokványos építési rendszerek. Ehhez jön még hozzá a gyors kivitelezés, ami szintén növeli ezeknek a versenyképességét. Én magam is terveztem ilyen házakat, de csak olyan esetekben, ahol azt ténylegesen indokolták a helyszíni feltételek. Hozzáteszem, hogy a tetőtérbeépítés is jellemzően legalább részben könnyűszerkezet, így ha ezt is hozzávesszük, akkor a tervezett házak száma tovább növekszik. Mivel kivitelezéssel is foglalkozunk, ezért összeraktunk már jónéhány költségvetést is, így ennek tudatában nézzük meg egy kicsit számszerűen, hogy milyen esetekben igazolják vissza a számok a könnyűszerkezetes házat.
Egy könnyűszerkezetes ház tervezése jellemzően valamivel több munkát jelent, mint egy szokásos ház tervezése, amennyiben az előírások szerint történik. Ez leginkább a tartószerkezetet érinti, mivel meg kell tervezni a vázszerkezetet és azt különböző behatásokra (pl. tűz) is méretezni kell, ami egy átlagos házhoz képest jó esetben plusz rajzokat is jelent. Ezt komolyan kell venni, mivel az utóbbi időben jellemzően egyre inkább szigorodtak a vonatkozó követelmények. Az építész/gépész/elektromos tervfejezetek tekintetében nincs jelentős különbség.
Nézzük meg viszont az előnyöket és a hátrányokat. Az előnyök: alacsonyabb kivitelezési költség (ha korrektül van megépítve, akkor nem feltétlenül), a nagy szigetelés és az alacsony tömeg miatt gyorsan felfűthető/lehűthető, gyorsabban építhető, különösen előregyártott, készre szerelt panelekkel. A hátrányok: ugyanúgy minden kell bele, mint egy bármilyen más szerkezetű házba, jellemzően csak akkor olcsóbb, ha kihagynak belőle valamit, vagy ha üzemben előregyártják. Ezen felül szeretnek megtelepedni benne a rágcsálók, rovarok – meleg és védett hely lévén-, nem tartja a hőt ezért folyamatosan kell fűteni, vagy nyáron hűteni, a hazai piac csak jóval alacsonyabb árat hajlandó fizetni érte ha valamiért el kellene adni.
A kérdések, amit egy könnyűszerkezetes ház tervezése előtt fel kell tenni: Valóban kevesebbe fog kerülni? A ház későbbi értéke indokolja-e az építéskor megtakarított összeget? Itt kitérnék arra amit a fentiekben említettem, hogy egy könnyűszerkezete házba is minden kell, mint egy szokásos házba, igazából a különbség leginkább a felek anyaga, ami egy teljes épület költségvetésének (szigeteléssel együtt) kb. 10 százaléka körül mozog. Helyszíni építés esetén a különbség ezen a 10%-on belüli mozgástér lehet. Itt természetesen meg kell említeni, hogy amennyiben üzemi körülmények között történik az előregyártás, akkor komoly logisztikai költséget lehet megtakarítani, ami viszont már jóval nagyobb különbséget jelent az árban. Van viszont még egy fontos kérdés, amit tisztázni kell: biztos, hogy megéri ezen az éghajlaton? Ez az építési forma leginkább olyan helyeken terjedt el, ahol nyáron nincs olyan hőmérséklet mint nálunk. Ilyenek pl. skandinávia, a sarkvidékhez közelebb eső területek, vagy a hegyvidékek. Ez azért van, mert nyáron nálunk igencsak jól jön a hőtároló tömeg, ami jól megtervezett/megépített ház esetében aranyat ér.
Vannak viszont olyan különleges esetek, amikor tényleg könnyűszerkezetes ház tervezése mellett érdemes dönteni. Ha pl. nagyon sürgősen kell építeni, akkor egy üzemben legyártott panelekből összerakott könnyűszerkezetes ház jó választás lehet. A másik, amikor érdemes ezen gondolkodni, ha nehezen megközelíthető helyekre kell építkeznünk, ahová például nehéz teherautóval nem lehet feljutni/bejutni/behajtani és csak könnyen mozgatható építőanyagok jöhetnek szóba. Az is egy fontos érv lehet az ilyen házak mellett, ha időszakos használatú épületet szeretnénk – pl. hétvégi ház, nyaraló – ahol kifejezetten előny és szempont, hogy gyorsan lehessen felfűteni, vagy lehűteni. A lényeg, hogy többet ésszel, mint ész nélkül!