Családi ház generálkivitelezés ökologikus szemlélettel – íves kenderfal építése (favázzal)
Egy családi ház generálkivitelezés nem csak attól lehet ökologikus, hogy ökoházat építünk, hanem magától azzal a szemlélettől is, ahogyan csináljuk. Ez azt jelenti, hogy magát az építési folyamatot is úgy alakítjuk, hogy azzal a lehető legkevesebb hulladékot termeljük, vagy akár már az építés során újra is hasznosítunk bizonyos anyagokat. A saját ház építésénél például a támfalakhoz használt „egyszer használatos zsaluanyagokat az építkezés közben többször felhasználtam (állványhoz, csúszdához, kenderzsaluhoz stb.), de ugyanez igaz a faanyagokra is. Igazából fahulladék az csak nagyon minimális van, az előbb említett okokból kifolyólag, de azt is el fogja majd égetni a tömegkályha.
Egy családi ház generálkivitelezés ideális esetben minden munkafolyamatot magába foglal, éppen ezért a lehetőségek ilyenkor sokkal szélesebbek. A betontörmeléket például be lehet építeni járda, vagy autó bejáró alá, a darab szigeteléseket is egész jól el lehet helyezni, ami például kör alakú, vagy íves házak esetében mindig jól tud jönni. A végleges költségvetésre nincs ugyan nagy hatással, de mégis jó érzéssel tölt el, hogy kevesebb szemetet termelünk. Amennyiben még ökologikus anyagokat is használunk, akkor az már önmagában egy lehetőség a hulladék mennyiségének csökkentésére. Egy vályog az simán feloldódik idővel a természetben, míg a kendert akár komposztálni is lehetséges, amennyiben még nincs bekeverve. Ha be van keverve, akkor is előbb-utóbb lebomlik a természetben.
Ahhoz, hogy egy családi ház generálkivitelezés ökologikus szemléletű legyen igazából nem kell sok pénz, vagy bármilyen különleges dolog. Leginkább hozzáállás kérdése, úgyhogy csak egy döntést kell meghozni. Nyilván az ökologikus építőanyagok valamivel drágábbak, mivel nem tömegtermékek, de összességében nézve a ház költségeihez képest ez csak 1-2% különbséget jelentenek, mivel az építkezés költségeinek egyre nagyobb részét, már az elektromos, gépész és a befejező munkálatok teszik ki, de leginkább ezek anyagköltsége. A szemlélet viszont nagyon nem mindegy. Sokan ökologikusnak hirdetnek olyan anyagokat is, ami hulladékként kikerülve a rendszerből egyáltalán nem nevezhető annak. Egy ideális világban ezek természetesen újra lennének hasznosítva, de sajnos ezt nagyon ritkán tapasztalom. Sok esetben még az is rendkívüli erőfeszítést igényel, hogy elérjem bizonyos alvállalkozóknál, hogy ne szemeteljenek az építkezésen, ugyanis az utánuk történő takarítás és rendrakás nem kevés időt, energiát és pénzt igényel. A szemetet összeszedni, elvitetni stb. Azért bízom abban, hogy idővel ez is ugyanúgy kikopik az építőiparból, mint a helyszíni alkohol fogyasztás.
Ma még sajnos azt látom, hogy egy családi ház generálkivitelezés esetén még mindig az ár a legfőbb szempont, ami sok esetben még a legjobb szándék ellenére sem annyi, mint ami az elején elhangzik. Ez részben az utóbbi évek eszeveszett inflációjának, részben bizonyos vállalkozók munkaszerzési technikáinak köszönhető. Lenne viszont egy ennél sokkal fontosabb szempont, ami nem más, mint az ember, aki az egész mögött van. Az a vállalkozó, akinek már van egy tudatszintje és belül is rendben van, biztosan nem fog átvágni és káoszt hagyni az építkezésen. Aki tisztában van azzal az alapelvvel, hogy „ne tégy olyat, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek”, annak már ott van belül, hogy sem ártani nem kíván a másiknak, sem annak a következményeivel szembesülni. A valóban ökologikus szemléletű kivitelezők is közülü(n)k kerülnek ki.