Épület tervezés
Egy épület tervezés alapvetően ugyanazokból a lépcsőfokokból áll függetlenül attól, hogy miből fog készülni. Mi általában belülről kifelé haladva tervezzük meg az épületeket, ami azt jelenti, hogy elsődlegesen funkcionálisan feleljen meg a megbízó minden elvárásának, aztán lehet a külsővel foglalkozni. Természetesen figyelembe vesszük az esetleges kereteket is, mint például az egy meglévő épület átalakítása/bővítése esetén szükséges, vagy az adott építési területre vonatkozó hatályos jogszabályokat. Ezt követően kezdünk el foglalkozni igazán az építőanyag specifikus dolgokkal és kezdjük meg a „finomhangolást”. Mivel időről időre szokásos építőanyagokkal is dolgozunk, amikor a megrendelői oldalról igény mutatkozik erre, ezért elég jól látjuk, hogy mi a különbség a természetes anyagokhoz képest. Igazából egy épület tervezési folyamatában ez a kulcsfontosságú szakasz, ami – adott méretek mellett – leginkább hatással van a költségvetésre.
Akár szokásos, akár természetes építőanyagokról van szó, az építéstechnológiai megvalósíthatóság, valamint a járulékos élőmunka igény szempontjából ma már nagyon nem mindegy, hogy mit és hogyan választunk. Az élőmunka és üzemanyag költségeinek jelentős utóbbi években végbement emelkedése miatt, a legtöbb gyártó és kivitelező is az előregyártott, és alacsony munkaigényű rendszerek felé orientálódik. Ezt a tendenciát lehet szeretni, vagy nem, de amikor a saját pénztárcáról van szó, akkor általában nincs kérdés a választást illetően. Ezt érdemes integrálni az épület tervezési folyamatába is.
Ebben a fázisban érünk el a természetes anyagok különös figyelem és tapasztalat iránti igényéhez is. Itt nagyon tisztában kell lenni azzal, hogy mi mivel tud együttműködni, milyen összetevőkből áll össze a rendszer. Egy kender, szalma, vagy vályog esetén például egy egyszerű, rosszul megválasztott falfestéssel ki lehet iktatni ezen építési módok legnagyobb előnyeit, amilyen például a páraszabályzó képesség. Ugyanitt nem árt ismerni a fa viszonyát a kenderház, vagy a vályoghoz, számolni kell az esetleges száradásból adódó mozgásokkal repedésekkel, így például nagyon nem mindegy, hogy milyen fát, vagy vályogot használunk. A vályog esetében már például senkinek nem javaslom a helyi anyag használatát, kivéve ha a gyár mellett építkezik. Ennek egyik oka a bekerülési költség, ami – mint ahogy a fent említettük már – a jelenlegi élőmunka költségek mellett messze nem kifizetődő, a másik viszont – ami sokkal lényegesebb – az a minőségbiztosítás hiánya. Szerintem senki nem akarna sokkal rosszabb minőségű falazóelemet drágábban megvenni. Ezeknek az állításoknak sokéves gyakorlati tapasztalatok az alapjai, mivel kipróbáltuk. A természetes anyagok használata esetén az épület tervezése tehát nem csak annyiban módosul, hogy a falakat átállítjuk egy másik anyagjelölésre, hanem komplett együttműködni képes rendszereket kell ismerni, valamint az alkalmazott rendszerek gyenge pontjait, amihez nem árt sokéves tapasztalat. Így elkerülhetőek a repedések, a korrózió, penész megjelenése stb.
A rendszerismeret a ma megszokott építőanyagok használata esetén sem árt, de ott viszont sokkal többet számít a kivitelezési – és ezáltal építéstechnológiai/szervezési – tapasztalat és szemlélet. Az ilyen építkezésekhez is jól jön már a tervezési fázis során is az organizációs lehetőségek figyelembe vétele, vagy az, hogy az ár ellenében minek mekkora az élőmunka igénye. Így sok esetben egy arányosan kisebb anyagár növekedésért cserébe többszörös élőmunka költség megtakarítást érhetünk el, ami az építés időtartamára is kedvező hatással lesz. Az iparági trendeket nyilván nem mi határozzuk meg, de amit tehetünk az az, hogy a legjobb tudásunk szerint tudunk alkalmazkodni hozzájuk és beépítjük a munkafolyamatainkba.