Családi ház tervezés – látványterv
Egy családi ház tervezés ma nálunk két fő részből áll: a vázlatterv/jóváhagyási terv, valamint az egyszerűsített bejelentési dokumentáció. Előbbi esetén főleg az alaprajzokra és a látványtervekre összpontosítunk, amíg végül megegyezésre jutunk a végleges formát és méreteket illetően. Utóbbinál már a kollégák (tartószerkezeti, épületgépész és épületvillamossági tervezők) is elkészítik a saját munkarészüket, valamint kidolgozzuk a szükséges részleteket.
Egy családi ház tervezés esetén általában a vázlatterv/jóváhagyási terv fázis a hosszabb. Ez azért van így mert néhány kivételtől eltekintve az építtetőnek szüksége van arra, hogy a különböző változatok közül eldöntse, melyik az, amelyik a leginkább lefedi az igényeit. Ez a legtöbbször időt igényel, mégpedig azért, mert ez is egy intenzív fejlődési folyamat. Amikor az ember folyamatosan szembesül a vágyainak a bekerülési költségével, akkor jó esetben letisztulnak az igények a valóban szükséges dolgokra. Nagyrészt ebben a fázisban dől el az is, hogy milyen anyagokat használjunk. Ahhoz viszont, hogy eljussunk idáig szükség van néhány alapadatra, ami a tervezési szerződéskor, vagy rögtön utána esedékes:
- geodéziai helyszínrajz – ez tartalmazza a telek pontos méreteit
- rétegvonalas geodéziai felmérés (lejtős telkek esetében) – ez szükséges a terepre illesztéshez
- előzetes konzultáció a helyi építési hatósággal (járási hivatal), vagy főépítésszel a telek beépíthetőségét illetően – ők tudnak hiteles tájékoztatást adni, hogy lehet-e egyáltalán az adott övezetben lakóépületet építeni, és ha igen, akkor mekkorát…
Természetesen ideális esetben az építész is meg tudja nézni ezeket az adatokat az online felületeken, de ott nem mindig a legfrissebb verzió van fent és előfordul az is, hogy a tényleges övezeteket tartalmazó rendezési terv rajzi melléklete hiányzik.
A családi ház tervezés második része az egyszerűsített bejelentési dokumentáció elkészítése. Ennek legtöbbször feltétele, hogy a területileg illetékes főépítésszel leegyeztetjük a vázlatterv tartalmát (településképi vélemény). Amikor ez megvan, akkor összerakjuk az aktuális jogszabályoknak megfelelően az egyszerűsített bejelentési dokumentációt. Ez a következőkből áll:
- építész munkarész (rajzok, műszaki leírás, beépítettségi és egyéb számítások)
- tartószerkezeti munkarész (számítások, rajzok)
- épületgépész munkarész (energetikai számítás, rendszerterv)
- épületvillamossági munkarész (rendszerterv)
- nyilatkozatok (építtető és a tervezők részéről)
Ebben a fázisban szoktam kérni a talajmechanikai szakvéleményt, mivel itt már pontosan ismerjük a háznak a telken belül elfoglalt pozícióját. Fontos, hogy a mintavétel a majdani ház helyén történjen.
Amikor kész a dokumentáció, akkor lehet föltölteni az ÉTDR rendszerbe. Néhány napon belül az építési hatóság (építésfelügyelet) azt megvizsgálja és ha minden rendben van, akkor a hiánytalan feltöltést követő 16 (veszélyhelyzetben 8) nap múlva lehet megkezdeni az építkezést. Amennyiben valami hiányzik, akkor ki kell javítani és újra fel kell tölteni.