A háztervezés egy folyamat, aminek hossza elsősorban az építtető igényeitől függ. Az első és legfontosabb, hogy ezek az igények mennyire vannak összhangban az építtető lehetőségeivel. A lehetőségek azalatt értjük a rendelkezésre álló költségvetést és a telek beépíthetőségét, illetve az ezt szabályozó helyi rendeleteket is. Mindkettő elsődleges hatással van egy ház tervezésére. Az egész folyamat arról szól, hogy a fentieket közelítsük egymáshoz, majd egy olyan formába öntsük, ami mindenkinek előnyös (építtető, település építész).
Egy ház tervezése több lépcsőből áll. Nálunk ez alap esetben két, vagy három részből:
- vázlatterv (jóváhagyási terv), amikor eldöntjük, hogyan legyen az elosztás, hogyan nézzen ki, valamint döntés születik a fő anyaghasználatról is. Én ebben a fázisban főleg alaprajzokat, látványterveket szoktam adni, de amennyiben szükséges a hatósági, vagy főépítészi egyeztetés, akkor mást is. Itt főleg az építész dolgozik, de már egyeztetünk a szakágakkal is az alapvető kérdésekről.
- dokumentálás (engedélyezési, vagy bejelentési), itt összerakjuk a hatósági engedélyezéshez, vagy bejelentéshez szükséges anyagot, amihez már a szakági tervezők is elkészítik a saját munkarészüket. Ez alapvetően mindig a hatóság igényeire van kihegyezve, de egyszerűbb épületek esetében már előfordul, hogy az építéshez is elegendő információt ad.
- kiviteli terv, ez kimondottan az építésre van kihegyezve, hogy minden szükséges információ rendelkezésre álljon a megvalósításhoz. Minden ház esetében ideális lenne, de olyanok esetében kimondottan javasolt, amelyek valamilyen szempontból nem szokványosak (pl. dombház). Bizonyos méret fölött azonban jogszabály is előírja a szükségességét.
Előfordul, hogy más jellegű terveket is kell készíteni (pl. ajánlatkérésekhez, pályázatokhoz), de az igen ritka. A folyamat hosszára leginkább az építtető elképzeléseinek határozottsága van hatással, valamint a döntések meghozatalának ideje.