E bejegyzés írásakor az új építésű lakóházak négyzetméterára egy átlagos mai ház esetében a beköltözhető állapot hasznos alapterületre (tehát nem a falakkal együtt számolva, burkolatok, alap, gépészet stb. nélkül) vetítve 850.000-1.000.000 Ft között indul. Ez elsősorban az inflációnak köszönhető, azon belül is az építőanyagok utóbbi időben végbement brutális áremelkedésének. Ehhez még jelentősen hozzájárult a jogszabályi környezet (előírások) szigorítása is. A fenti kérdésre sokan rávágnák, hogy nem, de mégsem biztos, hogy ez minden esetben igaz. A válasz ismét sok tényezőből tevődik össze. Kinek? Mekkora házat? Milyen céllal? Milyen technológiával? Mikorra?
A kiindulási alap, hogy az új építésű ingatlanoknak az én életemben még nem esett az ára, legfeljebb stagnált. Tehát olcsóbb biztosan nem lesz, legfeljebb drágább sem. Nézzük tehát sorban:
Akinek rendelkezésre áll a fenti keret, az nyugodtan belefoghat. A jelenlegi infláció mellett sokkal jobban jár, mint ha a bankszámlán állna a pénze, ami folyamatosan veszít a vásárlóértékéből. Az ingatlanok ára, ráadásul sokkal gyorsabban növekedett az elmúlt években, mint a többi termék ára (élelmiszer, autó, műszaki cikkek stb.).
Akinek nem áll rendelkezésre a teljes fenti összeg, de nem kell költöznie és legalább az 50-60%-a rendelkezésre, annak egy előzetes pontos költségkalkuláció birtokában érdemes eldöntenie, hogy beleteszi-e a pénzét, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben még mindig jobb helyen van egy félkész házban is, mint bármi másban. Itt fontos, hogy el kell jutni egy olyan szintig az építkezésben, ahol már nincs állagromlás az időjárás és egyéb tényezők hatására.
Akinek nem áll rendelkezésre a fenti összeg és költöznie kell, de legalább a 80-90% rendelkezésre áll, annak érdemes kiszámolni, hogy legalább a lakhatáshoz szükséges (1 szoba, fürdő, konyha) készenlétig, eljusson, a többit pedig később…
Akinek nem áll rendelkezésre a fenti összeg és költöznie kell, de kevesebb pénze van az előzőnél, az gondolkodjon inkább egy normális állapotú használt ház vásárlásán, amit fokozatosan, akár bentlakás mellett is lehet korszerűsíteni (nyílászáró csere, szigetelések, kazáncsere, tető héjazat csere bizonyos esetekben). Itt még érdemes figyelembe venni azt is, hogy egy meglévő épület átalakítása esetén nem kell feltétlenül azonnal megfelelnünk az új épületekre vonatkozó jelenleg hatályos előírásoknak. Ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes, inkább azt, hogy több lehetőség van még pl. a gépészeti rendszereket illetően.
Aki a fentiek közül egyik csoportba sem sorolható, az inkább ne építkezzen.
A fent leírtakat tudja még befolyásolni az ÁFA mértéke is, ami új építés generálkivitelezése esetében egyelőre még 5% (csak lakóépületre vonatkozik), minden más 27%. Tehát ezek különbözete is egy jelentős összeg, amit érdemes számításba venni.