Egy évekkel ezelőtti történet kezdett el valósággá válni az elmúlt hetekben, amikor édesanyám egyik régi kollégája, aki hollókőről származik megkeresett, hogy egy pályázathoz készítsem el a házuk átalakításának tervét. A meglévő ház egy tipikus 50-es 60-as évekre jellemző vályog kockaház, ahol az volt a cél, hogy a lehető legkevesebb bontással a legkedvezőbb eredményt kaphassuk.
A helyszínen megvizsgáltuk a házat, és a statikus is úgy találta, hogy jó állapotban van, tehát inkább tartsunk meg amit lehet. Ez természetesen a költségvetésre is jó hatással lesz. Így történt, hogy az ház alapterülete háromnegyedének megtartása mellett döntöttünk közösen a kétirányú bővítés mellett úgy, hogy a pályázatban előírt feltételeknek legyen elég az alapterület, de a helyi építési szabályzat előírásait se lépjük túl.
A tervet igyekeztünk úgy kidolgozni hogy a vályogház előnyeit megtartsuk, de a mai energetikai követelményeknek is minden tekintetben feleljen meg. A funkciót tekintve még a végleges verzió a pontos pályázati kiírástól függ (amit még nem írtak ki), de gyakorlatban a terv már készen van, csak a pályázat szerinti apró módosításokra vár.
A terv szerint a lakó funkció megtartása mellett a falusi turizmust, azon belül is olcsó szálláshelyként a bakancsos és a biciklis turistákat szolgálja ki az épület, amelyen belül három önálló 2+1 ágyas szobát alakítottunk ki, ahol természetesen mindegyikhez önálló vizesblokk tartozik. a szobák egy nagy konyha-étkezőből nyílnak, amely közösségi térként is funkcionál.
Az alsó szinten maradt a pince, valamint helyet kapott egy zárt nyárikonyha is, amely adott esetben önálló lakrésszé is alakítható. Szintén az alsó szinten oldottuk meg a helyi építési szabályzatban előírt 2 fedett parkolót is, mivel a telken szabadon csak egy jármű helyezhető el. A fedett parkolókat viszont úgy alakítottuk ki, hogy adott esetben egy fedett közösségi tér is funkcióját is betölthessék, ahol kemencés sütések, nemezelések, vagy más hasonló tevékenységek is végezhetőek.