Pályázaton vettünk részt, amit Óbudán, a Harsánylejtő frissen kiszabályozott telkeire írt ki az ingatlankezelő. Kérésüknek megfelelően magyar gondolatvilágú, előremutató szellemiségű épülettervelket vártak. Olyat, ami példa tud lenni. Telket tetszőlegesen lehetett választani, elsősorban a kiírás szerint az ötletekre, a szellemiségre voltak kíváncsiak.
Kimentünk a helyszínre és körülnéztünk. Láttuk, hogy irányonként karakteresen eltérő jellegű a táj. A Hármashatárhegytől Testvérhegyen át, az Óbudai gázgyárnak a város szomszédságát szimbolizáló tornyáig. Aranyhegy, előtte a Tízes út medre, Borosjenő és a Pilis felé messze nyitó táj. Csúcshegy dombjai zárják felülről a képet. Minden irányban más és más: eltérő magasságok, formák és távlatok. Gondolkoztunk, majd úgy döntöttünk, struktúrát tervezünk.
Részlet a pályázati anyagunkból: „Az alaprajzi struktúra az, amit komolyan gondolunk. Mint rendező elvet. És a zöldfedést. A horizont eltérő egységeire komponáltuk a használati egységeket. Azt gondoljuk, ezen az elven tetszőleges megjelenésű házak alakíthatók ki és a struktúra bármely telekre adaptálható, csak az építtető megjelenésével tervezhető tovább a koncepció. A tetőtérráépítés is opció. Csak földszintes kialakítás esetén is jól használható házat kapunk, hasonló, alacsonyabb formával. A beépült terület építészeti harmóniáját eltérő anyaghasználat és méret mellett is garantálja a tájra tervezett struktúra és a zöldtető alkalmazása. Déli irányba és a Pilis felé elnyúló táj irányába nyitottuk meg jobban a házat. Az egyik irányból a fényt engedjük be, a másik irányba pedig messzire ellátunk- ez a két fő irány. A tetőhajlásszögek változtatásával még több helyiség is kialakítható az emeleten. Az alaprajzi struktúra alkalmas további egyedi megrendelői igények befogadására is. Modern vonalvezetésű, de a magyar népi kultúra formavilágából, gondolkodásmódjából merít. A központi tér, az épület » hajlék » jellege, a csaknem szimmetrikus forma mind a magyar gondolatvilágban megtalálható, alapvető építészettel kapcsolatos fogalmak. (…) Ha lehet ilyen képpel élni, azt mondanánk, a ház, ami erre a struktúrára épül, úgy néz ki, mint egy virág. Ha Harsánylejtő telkei következetesen erre a struktúrára épülnek be, a végeredmény nem lesz más, mint egy lejtős rét, tele virággal. Ami valószínűleg mindig is volt. „
És végül pár szó a ház épületenergetikáról, ami általános érvényű javaslatokat is tartalmaz : A középpontban elhelyezett kétkürtős kéménytest az épület teljes magasságában végigfut, így felületén sok hőt le tud adni, mielőtt távozik az égéstermék. A lépcsőtér körüli belső falak tömege megnövelhető, így belső hőtároló tömegként tudnak szolgálni. Ebben az esetben a külső falak lehetnek tartóvázasak, jelentős méretű hőszigeteléssel. A dél felé megnyitott nagy üvegfelület lehetőséget biztosít a passzív napenergiahasznosításra, a túlzott felmelegedés ellen pedig sok energiát fogyasztó légkondicionáló helyett természetes árnyékolóval védekezhetünk. A nappali előtt kialakított télikert napcsapdaként szolgál, az itt felmelegedett levegőt falban elvezetett csöveken kerseztül felhasználhatjük a többi helyiség temperálására is (légfűtés). Előnyben részesíthető építőanyagként minden, ami megújuló energiaforrásból származik, azaz növényi alapú (tudatos erdőgazdálkodásból származó építőfa, szalmabála hőszigetelés), vagy korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre (vályog, föld) vagy újrahasznosított anyag. Válóczy Balázs és Őrfi József építészek
Pályázaton vettünk részt, amit Óbudán, a Harsánylejtő frissen kiszabályozott telkeire írt ki az ingatlankezelő. Kérésüknek megfelelően magyar gondolatvilágú, előremutató szellemiségű épülettervelket vártak. Olyat, ami példa tud lenni. Telket tetszőlegesen lehetett választani, elsősorban a kiírás szerint az ötletekre, a szellemiségre voltak kíváncsiak.
Kimentünk a helyszínre és körülnéztünk. Láttuk, hogy irányonként karakteresen eltérő jellegű a táj. A Hármashatárhegytől Testvérhegyen át, az Óbudai gázgyárnak a város szomszédságát szimbolizáló tornyáig. Aranyhegy, előtte a Tízes út medre, Borosjenő és a Pilis felé messze nyitó táj. Csúcshegy dombjai zárják felülről a képet. Minden irányban más és más: eltérő magasságok, formák és távlatok. Gondolkoztunk, majd úgy döntöttünk, struktúrát tervezünk.
Részlet a pályázati anyagunkból:„Az alaprajzi struktúra az, amit komolyan gondolunk. Mint rendező elvet. És a zöldfedést. A horizont eltérő egységeire komponáltuk a használati egységeket. Azt gondoljuk, ezen az elven tetszőleges megjelenésű házak alakíthatók ki és a struktúra bármely telekre adaptálható, csak az építtető megjelenésével tervezhető tovább a koncepció. A tetőtérráépítés is opció. Csak földszintes kialakítás esetén is jól használható házat kapunk, hasonló, alacsonyabb formával. A beépült terület építészeti harmóniáját eltérő anyaghasználat és méret mellett is garantálja a tájra tervezett struktúra és a zöldtető alkalmazása. Déli irányba és a Pilis felé elnyúló táj irányába nyitottuk meg jobban a házat. Az egyik irányból a fényt engedjük be, a másik irányba pedig messzire ellátunk- ez a két fő irány. A tetőhajlásszögek változtatásával még több helyiség is kialakítható az emeleten. Az alaprajzi struktúra alkalmas további egyedi megrendelői igények befogadására is. Modern vonalvezetésű, de a magyar népi kultúra formavilágából, gondolkodásmódjából merít. A központi tér, az épület » hajlék » jellege, a csaknem szimmetrikus forma mind a magyar gondolatvilágban megtalálható, alapvető építészettel kapcsolatos fogalmak. (…) Ha lehet ilyen képpel élni, azt mondanánk, a ház, ami erre a struktúrára épül, úgy néz ki, mint egy virág. Ha Harsánylejtő telkei következetesen erre a struktúrára épülnek be, a végeredmény nem lesz más, mint egy lejtős rét, tele virággal. Ami valószínűleg mindig is volt. „
És végül pár szó a ház épületenergetikáról, ami általános érvényű javaslatokat is tartalmaz : A középpontban elhelyezett kétkürtős kéménytest az épület teljes magasságában végigfut, így felületén sok hőt le tud adni, mielőtt távozik az égéstermék. A lépcsőtér körüli belső falak tömege megnövelhető, így belső hőtároló tömegként tudnak szolgálni. Ebben az esetben a külső falak lehetnek tartóvázasak, jelentős méretű hőszigeteléssel. A dél felé megnyitott nagy üvegfelület lehetőséget biztosít a passzív napenergiahasznosításra, a túlzott felmelegedés ellen pedig sok energiát fogyasztó légkondicionáló helyett természetes árnyékolóval védekezhetünk. A nappali előtt kialakított télikert napcsapdaként szolgál, az itt felmelegedett levegőt falban elvezetett csöveken kerseztül felhasználhatjük a többi helyiség temperálására is (légfűtés). Előnyben részesíthető építőanyagként minden, ami megújuló energiaforrásból származik, azaz növényi alapú (tudatos erdőgazdálkodásból származó építőfa, szalmabála hőszigetelés), vagy korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre (vályog, föld) vagy újrahasznosított anyag. Válóczy Balázs és Őrfi József építészek