Sokan akarnak pusztán azért dombházat, vályogházat, vagy szalmaházat építeni, mert úgy gondolják, hogy az sokkal kevesebbe kerül mint egy átlagos ház. Nem mondom azt, hogy ez semmiképp sem lehet igaz, de mégis vannak olyan dolgok, amiket ezek az emberek általában nem vesznek figyelembe. Azt kell mondjam, hogy milyen anyagból épül egy ház az már manapság sokkal kisebb arányban befolyásolja a költségvetést, mint régebben. Ha pedig az élőmunka költségeit nézem, akkor viszont drágábbak. Miért? Mert blokktéglából sokkal termelékenyebben tudnak dolgozni a kőművesek, és egységnyi idő alatt látványosabb mennyiségű munkát tudnak elvégezni.
Szalmaház építése - látszik, hogy a faváz egy egyszerű ház esetében is mennyi élőmunkát igényel
Hogy ezek a házak mégis kevesebbe kerülhetnek az amennyire megfigyeltem, sokkal inkább annak köszönhető, hogy akik ilyet építenek, azok maguk is szívesebben részt vesznek az építés folyamatában, sok élőmunka költségét megtakarítva ezzel – a régi parasztházakat is többnyire maguk építették az emberek. A másik, hogy ezek az emberek általában nyitottabbak bonyolult gépészetet sokszor kiváltani képes hagyományosabb megoldásokra (fatüzelésű kályha, komposzt toalett stb.), ami lehet hogy bizonyos szempontokból kicsit kényelmetlenebb, de ez is nézőpont kérdése. Rengeteget számít még az is, hogy milyen burkolatokat helyezünk el a belső térben. Ha megvesszük a boltban négyszögletes kerámialapot, az valószínűleg drágább lesz, mint ha kis utánajárással szereznénk bontott téglát, vagy fakorongot, vagy esetleg terméskövet és azt magunk rakjuk le nem sajnálva az időt arra, hogy megtaláljuk mindnek a megfelelő helyét, ahova passzol.
Hogy mennyire drága így egy ház, az még így is relatív. Ha valaki mondjuk keres napi 20-30 ezer forintot, annak már nyilvánvalóan „jobban megéri” egy munkást alkalmazni maga helyett, ha csak az anyagi oldalát nézzük. Ha viszont valaki szeretettel építi a saját házát, akkor sokkal jobb érzésekkel fog rá gondolni későbbi élete során is, mert a saját munkánkat, erőfeszítésünket mindig jobban értékeljük, mivel érzelmileg kötődünk hozzá.
Összegezve a fentieket: a mai átlagos házak költségvetésének a szerkezet mindössze 10-20%-át adja (a luxus szintjétől függően). Ha tényleg kevesebből akarunk építkezni, akkor szerintem jobban járunk, ha átgondoljuk mik a valós szükségleteink és eleink ezeket hogyan elégítették ki, milyen megoldásokat használtak.
Figyelmeztetés:
Senki ne kezdjen el úgy építeni, hogy nincsenek tervek és nincs legalább egy olyan ember a csapatban, akinek van már legalább néhány tapasztalata az adott építési rendszerrel és ismeri is azt. Ha valaki ennek ellenére mégis így dönt akkor tisztában kell lenni azzal, hogy ezek olyan kockázatokat hordoznak magukban, amik a későbbiekben jelentős többletköltséget eredményezhetnek, de akár egy egész élet munkáját is elértékteleníthetik adott esetben. Utólag alapozni, vagy szigetelni, nedvesedéseket megszüntetni már csak nagyon drága módszerekkel lehet, ha egyáltalán lehetséges.