Zöldtetős ház a váci hegyoldalban

Még februárban készítettem el ennek a háznak a tervét, amit most fogok kiadni és ami legelején dombháznak indult, de aztán a megrendelői igények és a telek adottságai mást diktáltak. A vázlatterv után egy kis szünet következett, ami annak volt köszönhető, hogy az öt nagyon hasonló adottságú egymás mellett lévő telek közül a megbízóm végül egy másik mellett döntött. Közben az önkormányzatnál is voltak átszervezések és mivel a telket tőlük kellett megvenni, ezért ott is húzódott egy kicsit.

Annak ellenére, hogy viszonylag korán, már a második verziónál kialakult a közel végleges változat és a tervtanács is pozitívan reagált rá, mégis úgy érzem, hogy jót tett az az 1-2 hónap szünet. Kicsit tisztább szemmel tudtam ránézni és így még egy kicsit csiszolgatni, hogy tökéletesebb legyen. A végeredmény egy olyan típusú ház lett, amilyenhez még hasonlót se nagyon terveztem korábban. Valahol benne vannak a dombházakra jellemző zöldtetők, íves falak, viszont itt már nem görbülnek tovább dongákká, kupolákká. Szokásomhoz híven itt is igyekszem öko anyagokat használni ahol lehet, de a födémek a sajátos kialakításuk és a felül elhelyezkedő garázsoknak köszönhetően monolit vasbeton lemezből kell legyenek.

Nyugati nézet

A tájolás lényegében egy kelettől délen át nyugatig tartó körpanorámát jelent a Dunakanyarra, természetesen a helyiségek optimális irányokba illesztésével. A három szintből a legalsóban lesznek a legtöbbet a nap közben, a középső viszont már inkább a pihenés-elvonulás a gyerekbirodalom tereit és egy veterán autó helyét foglalja magába. Mivel a legfölső szinten van az út, a telek pedig elég meredek, ezért adta magát a harmadik szinten lévő két autós garázs is, ahol a gyalogos érkezés helye is van egyben. A zöldtetőkkel igyekszünk visszaadni legalább annyit a természetnek, amennyit elvettünk.

Talán lehet mondani, hogy a ház tömegében és formai világában is egyedi, de nem csak ezen a területen hordoz magában szokatlan megoldásokat. A gépészet érdekessége lesz, hogy a napkollektorok által  a nyári időszakban megtermelt “fölösleges” hőmennyiséget eltárolja a földben, majd a fűtési időszakban visszaveszi, ami akár 1-2 hónappal is kitolhatja a fűtési időszak kezdetét. Persze itt is szempont volt az energiaveszteség minimalizálása, de csak az ésszerű határokon belül.

Az utca felől

Összességében nagyon szeretem ezt a házat, amihez nem kicsit járult hozzá a megrendelő nyitottsága és bizalma, valamint a Dunakanyar, mint a szívemhez egyik legközelebb álló helyszín. Ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül, mert amikor a megrendelőm meglátta, rögtön el is nevezték “Angyalvár”-nak. Nagyon várom már, hogy elkezdjen épülni.

Megosztás/elküldés

Gernot Minke: Dombház-szalmaház télen

Hegedűs Zsolt kollégám küldte át nemrég ezt a hivatkozást, mint érdekességet és hihetetlenül jó megoldást, amely a terven lévő adatok szerint szerint a mai Szlovákia területén magyar nevén Hegysúr községben épült. A terveket Gernot Minke készítette, aki a németországi Kasseli Egyetem Épületkutató Intézetének professzora.

Ennek a háznak az építése is lehet, egy felettébb jövőbe mutató módszer.  A szerkezet teljesen természetes anyagokból (fa, szalma, agyag, föld) áll és a többi helyen is igyekeztek újrahasznosított anyagokkal dolgozni.A ház érdekessége, hogy a terheket tulajdonképpen a szalma viseli (dongaboltozatok), ami nyomásra van igénybe véve. Ezeket a szalmabálákat kívülről spaniferrel (amivel a teherautók rakományát is rögzíteni szokták) feszítik össze. Csak a kupola alatt van egy minimális fah tartószerkezet. A központi kupolát hasonló módon falazzák szalmából, mint a mi dombházainkat téglából: egy gömbcsuklós vezetőrúd segítségével. Ők a vízszigetelést viszont előregyártva (leszabva és összehegesztve) teszik rá a házra.

Még a sátor alatt

További különbség, hogy ők a homlokzati falakat is előregyártva fából készítették el, a növények számára a táptalajt pedig zsákos föld adja, amivel viszonylag vékony földréteget stabilan fel lehet vinni a szerkezetre anélkül, hogy az lecsúszna onnan. A ház alsó hőszigetelését is nagyon igyekeztek a lehető leginkább környezetbarát módon megoldani. Ezt ömlesztett habüveggel csinálták meg, ami tulajdonképpen nem más, mint újrahasznosított üveg.

Ha valaki átkattint az alábbi linkek valamelyikére, akkor ott kiválóan látszik maga a technológiai folyamat is. Mivel a szalma csak szárazon tudja biztosítani a kellő szilárdsági és épületfizikai feltételeket, ezért szükséges volt nekik a vízszigetelés felkerüléséig külön fedelet biztosítani egy ponyva segítségével.

Dombház-földház-szalmaház

Összességében véve ez az épület egy nagyon érdekes és elgondolkodtató ötvözete a szalmaházaknak és dombházaknak.

Akit bővebben érdekel, az ide kattintva elérheti az összes képet az építés folyamatáról.

Ide kattintva pedig elérhető az angol nyelvű blog.

Megosztás/elküldés

http://tisztahangok.wordpress.com/sajat-filmunk2-haz-a-dombban-dombhaz/

A házat Hegedűs Zsolt tervezte és számos olyan megoldást vonultat fel, amely igyekszik minél inkább önellátóvá tenni.

Megosztás/elküldés

Jelenleg így áll. A fű zöld, a virágok nyílnak...

Már több, mint két hete voltam Tamásnál, aki igencsak előrehaladt az építkezéssel. Föl voltam készülve, hogy nem a szokásos építkezés hangulat fog fogadni. Nem is csalódtam, ahogy az a képeken is látszik. A majdani önmagára már egyre inkább hasonlítani kezdő ház mellett gyönyörű a fű, virágágyás, stb. Pont mint ahogy egy építkezésen sosem szokott lenni. Azt is el tudom képzelni, hogy egy ilyen környezetben a munkamorál is jobb…

Igényesen kivitelezett látszógerendás födém

Gömbkupola

Ez fog a kupolára kerülni

Arra viszont igencsak kíváncsi lennék, hogy sikerült elérnie, hogy a mesterek így vigyázzanak a környezetre.

Egyébként pedig már készen van a ház “teteje”, legalábbis szerkezeti értelemben. megvan a három gömbkupola és a gerendás födém is. Készen vannak a lejtések, amelyek a víz lefolyását biztosítják, úgyhogy hamarosan jöhet a szigetelés, majd a föld rátöltése.

Megosztás/elküldés

Alapvetően többféle tervtípus létezik, amelyek közül a családi házat építők többsége csak az engedélyezési tervet szokta építésszel elkészíttetni. Vannak olyan egyszerűbb épületek amiket meg lehet csinálni az engedélyezési tervből is, de azt tudni kell, hogy ez inkább csak a hatóságok által igényelt tervrészeket tartalmazza.

A kiviteli terv az, ami már kimondottan arról szól, hogy abból meg tudják építeni a házat. Egyszerűbb házak esetében is szoktam javasolni, hogy ha nem is kell egy egész kiviteli tervdokumentáció, akkor is érdemes legalább néhány részről kiviteli tervet készíteni (jellemzően födémterv, alapozási terv, tetőszerkezet részletrajzok).

Miért?

Nyilván mert az építésznek ezért is plusz pénzt lehet kifizetni.

Ezen felül, a kiviteli terv az, ahol már igazán, részleteiben át van gondolva a ház, mivel ez a terv jóval részletesebb, mint az engedélyezési terv. A kiviteli terv tartalmazza az anyagmennyiségek kiírását is, amivel már árajánlatokat lehet kérni. Ami a legfontosabb viszont, hogy ha van egy jól kidolgozott kiviteli tervünk, ami minden kulcsfontosságú részletet (részletrajzokat) tartalmaz, akkor számon lehet kérni a kivitelezőn, ha attól eltér. Sokan nem is gondolják, hogy mennyi építési hibát lehet kiküszöbölni részletrajzokkal… A tapasztalatom is az, hogy ezek igénylik egy átlagos kiviteli tervben a legtöbb gondolkodást és időt.

Dombházakat nem is lehet megépíteni kiviteli terv nélkül, mivel ezek esetében teljesen más jellegű információkat hordoz az engedélyezési terv, mint a kiviteli. Itt például pontosan meg kell adni a kupolák középpontjait, a metszésvonalakat, és a dongák-boltövek íveit, hogy el tudják készíteni hozzá a zsaluzatokat. Az a tapasztalat, hogy a megbízóknak is többszöri telefonos és helyszíni segítségre van szükségük a tervező felől ahhoz, hogy értelmezni tudják a benne lévő információkat.

Nagyon fontos, hogy ha az épületben monolit (helyszíni) szerkezetek is készülnek, pl. gerendák, födémek, akkor ezekről feltétlenül kell statikai kiviteli tervet készíteni. Ez nem csak azért szükséges, mert ezt az Építésfelügyelet is ellenőrizni szokta, hanem ezek tartalmazzák a méretezést is, ahol ki van számolva, hogy pontosan mekkora szerkezet szükséges az adott teher elviseléséhez. Ha nincsenek monolit szerkezetek, de vannak pl. terhelt előregyártott födémek, akkor is érdemes statikai ellenőrzést csináltatni, mert elképzelhető, hogy a szerkezet biztonságosan elbírja az adott terhet, de a teherviseléssel együtt járó alakváltozás már esztétikai problémát okozhat.

Egyszóval mindenkit arra bíztatok, hogy ne ezeken spóroljon, mivel a ház az nem egy eldobható dolog, amiből a jövő évben esetleg újat veszünk, ha nem válik be.

Megosztás/elküldés

Földház falai a kőművesek után: "Ilyen formában hagyták ott a kőművesek az épületet. Mivel az alsó két sort kiraktuk, máshol pedig jelöltük hogy milyen magasra épüljön a fal egyszerűen kirakták"

Újabb képeket kaptam Tamástól, aki nem tudom hogy sikerül neki, de mindenféle sár, szemét és építési törmelék nélkül építi a házát. Továbbra is érdemes figyelni a ház körüli makulátlan tisztaságot…

A ház Hegedűs Zsolt tervei alapján készül, amelyek tavaly készültek és jómagam is részt vettem elkészítésükben, mind az engedélyeztetési, mind a kiviteli fázisban.

Tamás Saját bevallása szerint, a ház egyre inkább “LEGO stílusú” köszönhetően a rendkívül kedvező áron szerzett leselejtezett színes mészhomok alapanyagú tégláknak.

Mint ahogy azt idén más építtetők is jelezték szép számmal az ország legkülönbözőbb területeiről, sokáig ők sem tudtak dolgozni az időjárás miatt. “Elmenni látszik a monszun évszak, végre tudunk is valamit csinálni az építkezésen. Küldök neked több képet hogy lásd mennyire is vagyunk”

Íme az újabb képek, amiket küldött (alatta a saját megjegyzéseivel):

"Egyre jobban tetszik ez a LEGO stílus a sok színes téglával, sajnálni fogom hogy a hőszigetelés eltakarja majd."

"A kőművesek után jöttek a tapogatózósabb részek mint a koszorú zsaluzása és vasalása. Ezt már mi csináljuk saját erőből, szabadidőben."

Koszorú kizsaluzva - "Felfele lépcsős, oldalra íves. Nem a kedvenc szerkezeteink egyike, de szerencsére jól haladtunk."

"Előző képeimen az ötszög látszott akkor még csőben. Közben lekerült róla a cső, bekerült a három áthidaló a három ajtóhoz és már csak a felső koszorú hiányzik róla."

Megosztás/elküldés

Elég érdekes és szimpatikus próbálkozás, kíváncsi vagyok, hogy nálunk hogyan lehet átvinni egy ilyet a hatóságoknál…

Az ötlet egyébként egy  Mike Reynolds nevű úriembertől származik és nagyon sok , véleményem szerint igen jó és talán a nem is olyan nagyon távoli jövőbe mutató megoldást vonultat fel. Akik dombház, földház, szalmaház, ökoház vagy autonóm ház építésében gondolkodnak azoknak mindenképp érdemes megnézni.

Ez az épület hasznosítja a napenergiát aktívan és passzívan egyaránt (sugárzási nyereség – fűtés, áramtermelés), kezeli a szürke és fekete szennyvizet és szinte teljesen önellátó. Az ökológiai lábnyoma minimálisra tehető, mivel úgymond “szemetet” használ fel az építése során és emiatt nagyon kevés az előállításának az energiaigénye. Egy nagyon jó alternatíva arra, hogyan lehet a természet és környezetünk rombolása nélkül házat építeni.

Érdekes lenne elgondolkodni azon, hogy ha a hulladék kezelését alávetnénk az ilyen szempontoknak, akkor mekkora iparágat lehetne erre létrehozni. Ez nyilvánvalóan rengeteg embernek adhatna munkát a kutatótól, a mérnökön át a képzetlen munkaerőig.

Nem tudom, hogy mennyibe kerülhet egy ilyen ház, de gondolom, jóval olcsóbb, mintha hagyományos anyagokból építették volna, de az is lehet, hogy azt a nyereséget a munkadíj elviszi. Mindenesetre, ha már csak annyi előnye van, hogy ugyanazon az áron több ember kap munkát, akkor is megérte.

Megosztás/elküldés

Dombház a hegyoldalban a Dunakanyarban

Ismét egy gazdasági épületet kellett terveznem pincével, mivel az építési előírások ezt engedik. Az építtetők kérése viszont az volt, hogy ha néhány év múlva úgy döntenének, hogy be akarnak költözni, akkor a lakóház követelményeit is elégítse ki.

A délnyugati tájolású telek festői környezetben fekszik – szemben, a Duna másik oldalán a Visegrádi várat is látni lehet. Azt kell mondjam, öröm ilyen helyre házat tervezni. Az építtetők is nagyon kedves emberek és úgy érzem, nagyon jól rá sikerült hangolódnunk egymás gondolataira.

Egyeztettem a területi főépítésszel, aki igen pozitívan és együttműködve állt hozzá a dologhoz. Volt néhány ellentmondás amire felhívta a figyelmem és a javaslatait tisztelettel megfogadtam, átvezettem a tervre. Jelenleg engedélyeztetési fázisban van a terv, aztán ha minden jól megy, ősszel jöhet a kiviteli terv majd jövőre kezdődhet az építkezés.

A terv:

Nem csak a  beépíthetőség miatt lett ideális a dombház az egyébként kis méretű telken, hanem annak lejtése miatt is, amely meghaladja a 20%-ot. Így két részből áll a ház: egy fölső fagerendás szintből ahol egy garázs-tároló-műhely kapott helyet, és egy alsó kupolás részből, ahová a szokásos helyiségek kerültek.

Dombház - oldalról csak ennyi látszik

A kettő közötti szintkülönbség így is 4,20 m, így az alsó rész jó mélyen belekerül a földbe és egy ugyanilyen magasságú, de kényelmesen széles csigalépcső hidalja át a különbséget.

A ház egyébként egészen kicsi, az alsó szint alapterülete mindössze 72 négyzetméter, és a felső is csak 18 (amihez a valóságban még hozzájön még egyszer a lépcső 4,5 négyzetmétere, de a hivatalos számításba ezt elég csak egyszer belevenni) . A kis alapterületből fakadóan viszont teljesen le kellett tisztázni a valós szükségleteket, ami az építtetőknek nem jelentett különösebb gondot, mivel nagyon szeretnek hajózni és ott ugye kis helyen is jól el kell férni, így bőven volt tapasztalat. Az alsó szint alaprajza egy központi helyiségre virágszirom-szerűen felfűzött teraszokból és további helyiségekből áll.

Energetikailag teljesíti az A+ követelményeket, de lévén hogy gazdasági épület, és mivel megszüntették a támogatást is, így már csak a használat során térülhet meg ez a befektetés. Egyébként a 47% lenne az energetikai minősége a háznak, ha lakóház lenne. Ezt a déli homlokzattal, felülvilágítókkal, napkollektorral és fatüzelésű kályhával könnyedén el lehetne érni.

Dombház – az utca felől már csak a garázskapu és a felülvilágítók árulkodnak

Megosztás/elküldés

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Dani filmet készít a háza építéséről.  Mint ahogy a fenti videóból kiderül, ez valójában egy filmsorozat lesz. Amelyhez továbbra is lehet támogatóként jelentkezni.

Megosztás/elküldés

Elvileg teljesen jól meg lehet csinálni egy dombházat úgy, hogy aztán passzív házként működjön, úgyhogy nem hiszem, hogy ez problémát jelentene.  Más oldalról viszont már igen érdekes lesz, mivel itt a költséghatékonyság is igen fontos szempont és eddig az a tapasztalatom, hogy a földön keresztülvezetett csöveknek, amivel itt a “fűtés” ki lesz váltva igen húzós az ára (olyan csövek, amikben nem telepednek meg olyan organizmusok, amik szennyezhetik a beáramoltatott levegőt). Persze hozzájön az is, hogy nem kell fűtőtesteket, kazánt stb. megvenni, ami már önmagában milliós tételt képez. Kérdés, hogy a mérleg nyelve merre fog mutatni.

Nagyon kíváncsi leszek, hogy mit jelent a passzív ház a gyakorlatban és ez hogyan jelenik meg a költségekben. Tényleg olyan jó, mint ahogy azt mondják, vagy csak üres marketingfogás? Én mindenesetre mindent meg fogok tenni azért hogy tényleg jó legyen.

Természetesen mindenről be fogok itt számolni.

Megosztás/elküldés