Az első szalma középület

CereDom Szalmaház lesz a fenntartható építést bemutató épület. Már készülnek a környezettudatos technológiákat bemutató épület tervei. A beruházó célja, hogy a kis ökolábnyomú építési eljárásokat, energiatermelő berendezéseket, szennyvíz- és hulladékkezelési módokat egy helyre összegyűjtse. Így a gyakorlatban is megtapasztalható lesz az öko szemlélet. A klímaváltozás érezhető tényezői, valamint az energiaköltségek emelkedése miatt, a fenntartható épületek iránti igény folyamatos nő. A beruházás az érdeklődők részére alternatív megoldásokat kínál. A megvalósulást követően évente 10000 látogató részére nyújt programokat és helyet ad ismeretterjesztő előadásoknak is.

CereDom Kft.

Megosztás/elküldés

Ilyenkor az ember persze úgymond ingyen dolgozik, mert az ügyfélre mégsem terhelhetem rá egy másik ember rosszindulatát, ha meg elkezdek vitatkozni a hatósággal az megint csak szerencsétlen építtetőn csattan, mert hónapokkal növeli meg az ügyintézés időtartamát. Mit lehet ilyenkor tenni? Az ember nyel egyet aztán megcsinálja. Ez a helyzet mindenképpen felháborító, így azon gondolkodtam, hogy kiszámlázom az illetékes hatóságnak a jogtalanul követelt pluszmunkát és ha nem fizetik ki akkor beperelem rajtuk, de ez sem megy, mint ahogy jogvégzett sógorom felvilágosított. Az egyetlen jogorvoslati mód ilyen helyzetben ugyanis a fellebbezés. Nem a pénz miatt lenne érdekes, mert az összeg viszonylag jelentéktelen ahhoz képest, amennyi utánajárást igényel, hanem inkább azért, hogy ha esetleg jogi következményei lennének egy ilyen ügynek, akkor kicsit talán észhez térítené az illetékes elvtársat.

Aztán ugyanez volt az oka annak is, hogy letettem az egészről. Végiggondoltam, hogy egyáltalán nem hiányzik nekem az ilyen emberekkel való hadakozás. Beszélni sem szívesen szoktam az ilyenekkel, hát még vitatkozni… A büntetésről meg annyit, hogy elég nagy baj az neki, hogy ebben kell kiélnie magát… Azt az időt, amit ők igényelnének, inkább eltöltöm értelmesebb dolgokkal, amit még élvezek is. Az élet úgyis van olyan bölcs, hogy vissza fogja adni nekik.

Megosztás/elküldés

Megosztás/elküldés

.
.

.

.

.

Megosztás/elküldés

Ilyen lesz majd.

Kicsi munka, de annál kedvesebb. Egy igazi kis fa mézeskalácsházat kellett terveznem a Tisza-tó mellé, amelyet nyaralóként fognak használni. Bár a rendszer egy kicsit kötött volt, meg a bekerülési költségek is (kb. 1,5 millióból ki kell jönnie), azért úgy érzem, elég jól sikerült a végeredmény. Nincs benne semmi extra, semmi különlegesség, egyszerűen csak egy kis faház, ahová a tulajdonos hétvégenként horgászni, meg bográcsozni fog járni. Favázas szerkezetű, kívül-belül fa borítással és csak annyi hőszigetelés van benne, amennyi éppen ahhoz szükséges, hogy télen ne a kertet fűtse a tulajdonos a ház helyett, ha ottmarad egy éjszakára. A fűtés is csak egy kis teatűzhellyel lesz biztosítva, de az éppen elég egy ilyen kis ház befűtéséhez. A vízzel és a hatóságokkal már nem lesz ennyire egyszerű, mivel a terület üdülőövezetnek van minősítve (aminek feltétele, hogy a víz bent legyen az utcában), de nincs még közművesítve a terület, csak tervbe van véve, hogy majd kiépítik. Ivóvíz nélkül azonban nincs használatbavételi engedély… Kút fúrása az nem kevés engedélyeztetést von maga után (egy másik ügyfelem kb. 6 hónapja engedélyezteti és csak a hatástanulmány került nekik több, mint félmillió forintba). Kérdeztük a hatóságot, hogy akkor most mi van, de az illetékes építési hatóság (Füzesabony) csak mutogat az önkormányzatra (Újlőrincfalva) és persze fordítva is.

Faház - a telekhatár felőli oldalról

Úgyhogy az a gyanúm, hogy sokáig fog épülni ez a faház… (Maga a technológia egyébként lehetővé teszi, hogy ha már megvan az alap, akkor egy hétvége alatt össze lehessen szerelni az előre levágott fa elemekből…) Hosszú, megfontolt, komótos és rendkívül precíz munka lesz.

Így nem marad más, mint lassan, komótosan építeni a kis faházat (az utolsó szögek, valószínűleg közvetlenül a víz bekötése előtt lesznek beütve), aztán ha 5 éven belül bekötik a vizet, akkor jó, ha meg nem akkor évente kérvény lesz benyújtva az építési engedély meghosszabbítására. Ez van.

Apropó: hatóság. Sajnos nem mindig úgy van, hogy az ember épít egy szerény kis faházat, vagy akármilyen házat. Ők mondják meg, hogy milyen lehet. Nem számít, hogy nekem mik az igényeim. Gondolom, az a valódi cél, hogy az igényeim lehetőleg ugyanazok legyenek mint az átlagnak, amit valahol valamilyen minisztériumban kitalálnak… (Persze, minél több mindent kényszerítenek rá az emberre, annál több hitelt kell felvennie, ha épít valamit). Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy jó lenne egy egységes településkép, vagy utcakép (ami a bírálat egyik fő oka általában), de azt hiszem, hogy ez az a része a feladatuknak amit a legkevésbé tartanak be a legtöbb helyen. Ezért épülnek a legtöbb város gazdag negyedeiben mediterrán palazzók mellé, modern kubusok, majd mini kastélyok gyönyörű ikertornyokkal, mindez lehetőleg 1000 négyzetméteres telkeken ugyanazon utcában. Nem tudom pontosan, hogyan jöhetnek létre ilyen dolgok de mindenkinek a fantáziájára bízom…

Mielőtt még valaki azt gondolná, hogy élből utálok mindenféle hatóságot, megnyugtathatok mindenkit, hogy ez nem így van. Vannak olyanok is, akik készséggel együttműködnek és tényleg azt csinálják, amiért léteznek. Nagyon jó tapasztalatom volt pl. Pilisvörösváron, Táborfalván, Zebegényben, de a legjobb Szentgotthárdon. Az ott dolgozóknak tényleg köszönöm a munkáját, mert jól végezték.

Sajnos ez nem mindenhol van így. Amikor az ember érezhető rosszindulattal találkozik (mert lehet, hogy épp egy olyan “építész” ül bent, aki tehetsége, vagy kitartása hiánya miatt nem dolgozhat a szakmában) akkor felmegy az emberben a pumpa, mégpedig szerintem joggal. Miért? Mert olyan plusz munkát adnak az embernek, amit senki nem fizet meg. Itt természetesen nem arról van szó, amikor az ember hibázik és tényleg ki kell javítani, mert az természetes hogy elismerem és korrigálom. Olyan is előfordult, amikor a korábbi egyeztetés során történt megállapodást később letagadták, vagy éppen olyan munkarészeket követelnek, ami nem része egy építési engedélyezési tervnek. Tudom, hogy durva amit most mondok, de én ezt nem nevezném másnak mint lopás. Ha az ember belegondol, ilyenkor ellopják tőlem azt az időt, amit értékes munkával tölthetek, vagy jobb esetben a családommal.

Érdekes, hogy egy olyan helyen, mint Zebegény, ahol Salamin Ferenc a főépítész, ez nem fordult elő (valószínűleg őt nem frusztrálja semmi, mivel sikeres és elismert építész) és nagyon korrekten állt hozzá a tervekhez, voltak építő jellegű észrevételei, amit készséggel elfogadtam és átvezettem a tervre. Szerintem nem ártana, ha máshol is hasonló emberek lennének a hatóságok élén. Ott ugyanis a községen is érződött a rend. De jó lenne…

Megosztás/elküldés

Megosztás/elküldés

Alapvetően többféle tervtípus létezik, amelyek közül a családi házat építők többsége csak az engedélyezési tervet szokta építésszel elkészíttetni. Vannak olyan egyszerűbb épületek amiket meg lehet csinálni az engedélyezési tervből is, de azt tudni kell, hogy ez inkább csak a hatóságok által igényelt tervrészeket tartalmazza.

A kiviteli terv az, ami már kimondottan arról szól, hogy abból meg tudják építeni a házat. Egyszerűbb házak esetében is szoktam javasolni, hogy ha nem is kell egy egész kiviteli tervdokumentáció, akkor is érdemes legalább néhány részről kiviteli tervet készíteni (jellemzően födémterv, alapozási terv, tetőszerkezet részletrajzok).

Miért?

Nyilván mert az építésznek ezért is plusz pénzt lehet kifizetni.

Ezen felül, a kiviteli terv az, ahol már igazán, részleteiben át van gondolva a ház, mivel ez a terv jóval részletesebb, mint az engedélyezési terv. A kiviteli terv tartalmazza az anyagmennyiségek kiírását is, amivel már árajánlatokat lehet kérni. Ami a legfontosabb viszont, hogy ha van egy jól kidolgozott kiviteli tervünk, ami minden kulcsfontosságú részletet (részletrajzokat) tartalmaz, akkor számon lehet kérni a kivitelezőn, ha attól eltér. Sokan nem is gondolják, hogy mennyi építési hibát lehet kiküszöbölni részletrajzokkal… A tapasztalatom is az, hogy ezek igénylik egy átlagos kiviteli tervben a legtöbb gondolkodást és időt.

Dombházakat nem is lehet megépíteni kiviteli terv nélkül, mivel ezek esetében teljesen más jellegű információkat hordoz az engedélyezési terv, mint a kiviteli. Itt például pontosan meg kell adni a kupolák középpontjait, a metszésvonalakat, és a dongák-boltövek íveit, hogy el tudják készíteni hozzá a zsaluzatokat. Az a tapasztalat, hogy a megbízóknak is többszöri telefonos és helyszíni segítségre van szükségük a tervező felől ahhoz, hogy értelmezni tudják a benne lévő információkat.

Nagyon fontos, hogy ha az épületben monolit (helyszíni) szerkezetek is készülnek, pl. gerendák, födémek, akkor ezekről feltétlenül kell statikai kiviteli tervet készíteni. Ez nem csak azért szükséges, mert ezt az Építésfelügyelet is ellenőrizni szokta, hanem ezek tartalmazzák a méretezést is, ahol ki van számolva, hogy pontosan mekkora szerkezet szükséges az adott teher elviseléséhez. Ha nincsenek monolit szerkezetek, de vannak pl. terhelt előregyártott födémek, akkor is érdemes statikai ellenőrzést csináltatni, mert elképzelhető, hogy a szerkezet biztonságosan elbírja az adott terhet, de a teherviseléssel együtt járó alakváltozás már esztétikai problémát okozhat.

Egyszóval mindenkit arra bíztatok, hogy ne ezeken spóroljon, mivel a ház az nem egy eldobható dolog, amiből a jövő évben esetleg újat veszünk, ha nem válik be.

Megosztás/elküldés

Megosztás/elküldés

Egy 1883-ban épült parasztházat építenek teljesen újjá. Szép kis összeállítás kitűnő zenével.

Megosztás/elküldés

Földház az Őrségben - Az egyetlen és legértékesebb déli homlokzat

Ismét kiadtam egy földház tervét, ezúttal az Őrségbe. Ami viszont szokatlan volt, hogy jóval több egyenes fal van benne, mint azt ahogy a földházak tervezésénél megszoktam. Az építtetőim Bianka és Norbi voltak előzetes egyeztetésen az építési hatóságnál (utólag bevallották, hogy kicsit tartottak attól, hátha nem engednek egy ilyen házat), ott pedig azt mondták nekik, hogy még megmutatják a főépítésznek.

Másnap kimentek a telekre, mert egy hektáros telken mindig van mit tenni és egyszer csak megjelenik náluk két öltönyös úriember. Bianka ekkor már gondolta, hogy a főépítész lehet az egyik, a másik úriember pedig az, aki az építési osztályon dolgozik. Ez eddig rendben is lenne, csak azt nem értette, hogy mit keresnek náluk kint a telken. Aztán amikor közeledtek, már látszott, hogy nagyon lelkesek és náluk voltak a látványtervek és az alaprajzok is kinyomtatva. Mondták nekik, hogy milyen jó, hogy így gondolkodnak, meg hogy a ház mennyire illeszkedik a környezetébe, meg több ilyennek kellene épülnie és csapjanak minél nagyobb hírverést neki.

Én is úgy gondolom, hogy ez egy jól sikerült terv, de nem számítottam arra, hogy másoknak is ennyire tetszeni fog, különösen úgy, hogy az építési hatóságok egy részénél inkább ellenállásba ütközünk.

Maga a ház egy teljesen átlagos családi ház, nagy nappalival, hozzá kapcsolódó étkezővel és konyhával, két szobával és egy kis dolgozóval, vizes helyiségekkel és kétállásos nagy garázzsal. Energetikai szempontból igen kedvező: 33%-os, ami szintén messze az A+ maximális 55%-a alatt van. Mivel most éppen egy passzív házat is tervezek, így már annak a szempontjait is több helyen felhasználtam a tervezés folyamata során, így itt is v3an egy termikus burok és nagyon jól sikerült minimalizálni a hőhidak számát is. Természetesen ettől ez még messze nem lesz passzív ház, mert a nyílászárók pl. normál fa ablakok-ajtók hőszigetelő üveggel, meg a szigetelés is kevesebb, mint ami egy passzív háznál szükséges de itt nem is ez volt a cél.

Földház az Őrségben - az út felőli garázsbejárat

Bár az utcában minden közmű bent van, a gázt (érthető okokból) nem akarják bevezetni, hanem nagy valószínűséggel multipellett kazán lesz, ami mindenféle mezőgazdasági hulladékkal is elmegy. Mivel a tájolás déli ezért az ablakok is erre a homlokzatra kerültek, mert elég fényt ad a téli passzív napenergia hasznosításhoz és nyáron is könnyen lehet árnyékolni. A tető – mivel a közvetlen környezetben nincsenek magas fák amik beárnyékolnának – ideális arra, hogy napkollektorokat helyezzenek el, ami a melegvíz szükséglet akár 70%-át is fedezheti év közben. Ezek mellett persze figyeltünk a ház jó hőszigetelésére, ami szintén jótékony hatással volt a rendkívül kedvező energetikai értékek elérésére.

Stílusban és elvekben igyekeztem valamennyit átvenni a parasztházakéból, mivel az Őrvidék mégiscsak a hagyományos értékek őrzője, ezért kellő alázattal kellett nekifogni a munkának. Lehet, hogy ez így egy kicsit furcsán hangzik pont egy földház esetében, de akkor is ott a tornác, a tűzközpontú tér, a hagyományos – a szeres építéskor még egyeduralkodó – kelet-nyugati tengely, amik mind-mind a magyar parasztház sajátosságai is. De ugyanerre utal a hagyományos színek (fehér falfelületek, natúr-természetes látszó faszerkezetek) látványa is.

Megosztás/elküldés