Megosztás/elküldés

“Ahogy emelkedik a rezgésszint, úgy növekszik a stressz, feszültség az emberek között.
Vannak emberek, akik nem akarják a változásokat és nem képesek ezeket az új rezgéseket befogadni.
Ők maradnak a saját rezgés szintjükön, viszont azok, akik emelkednek, már nem tudják elviselni a durva energiákat.
Ilyenkor a két tábor energiája egymásnak feszül.
Sokszor tapasztalhatjuk, hogy régi barátok, ismerősök maradnak el mellőlünk és új ismeretségek születnek.
A hazugságok, önáltatások ideje lejárt.
Mindenkinek szembe kell néznie saját félelmeivel, megoldatlan ügyeivel.
Mindenki saját magáért felelős, persze útmutatást kérhetünk, de az úton egyedül kell végig mennünk.
Nem szabad elfelejtenünk, sose vagyunk egyedül!
Aki megtalálta “középpontját” , messzire sugárzik!
Hívójele bejárja a világot, és akinek szól, meghallja s válaszol.
Rokon lelkek, ha tiszták, állandó adásban-vételben vannak.
Ne félj, hogy társtalan maradsz.
Szíved adásban van és megtalálod a veled “egyívásút”.
Minden az “adó” erején és tisztaságán múlik.
Ha csillagodat követed, életed is megváltozik.
Régi szokások, szemléletek és társak is elmaradnak.
Mások jönnek helyettük…”

(Müller Péter)

Megosztás/elküldés

Nagyobb házak, kisebb családok;
Több háztartási gép, kevesebb idő;
Több végzettség, kevesebb ész;
Több tudás, kevesebb bölcsesség;
Több szakértő, több probléma;
Több gyógyszer, kevesebb egészség.

A Holdra mentünk, és visszajöttünk,
De az új szomszédhoz át nehezen jutunk.
Több számítógép több adattal,
Több másolatot készít mint valaha,
És mi egyre kevesebbet érintkezünk.

Sok mennyiség és kevés minőség,
Gyors étel és lassú emésztés,
Nagy emberek és kicsiny jellemek,
Magas profit és sekély kapcsolatok.

Olyan kor,
Mikor sok van az ablakban,
De semmi a szobában.

(XIV. Dalai Láma: Korunk paradoxona)

Megosztás/elküldés

Kétszintes dombház a Pilis legszélén

E hét elején adtuk be ennek a háznak az engedélyezési tervdokumentációját, amely a Pilis legszélére – Piliszentivánra – készült oda, ahol az út túlsó oldalán emelkedő domb már a Budai-hegység lábához tartozik, így a panoráma is arra nyílik. Maga a ház amellett, hogy kívülről egy sima kétszintes dombház képét mutatja több szempontból is érdekes. Ez lesz az egyik első ház, ami már az új stabilizált (nem Bio-Eco) földtéglából épül. Ez persze már szinte maga után vonja azt is, hogy a többi építőanyag kiválasztásánál is igyekeztünk megújuló, öko- és újrahasznosított anyagokat kiválasztani. A sok földtégla anyagú gömbkupola és dongaboltozat lehetővé teszi, hogy kiváltsuk velük a hagyományos tető és födémszerkezeteket. Ahol viszont ez nem sikerül, ott hántolt geerndából készülő födémeket alkalmaztunk. Sajnos még így sem tudjuk teljesen kiiktatni a vasbeton használatát, de azért azt sikerült elérni, hogy egy”normál” házhoz képest csak a töredékét használjuk.

A terepbe illesztés

Másik különlegessége a fűtési és használati melegvizet biztosító rendszer, amivel Homor Miklós egyik előadásán találkoztunk és amelynek lényege, hogy a napkollektorok által a kedvező időszakban megtermelt többlethőmennyiséget a téli időszakra úgy tároljuk el, hogy nem szükségeltetik hőszivattyú a kinyeréséhez. Ez elég komoly költségtől kíméli meg az építtetőket úgy, hogy biztosítja a ház független fűtés és HMV készítéséhez szükséges energiát, ráadásul a tároló rendszer jelentős részét is meg tudjuk építeni természetes és újrahasznosított anyagokból. Talán még egy kis ráadást jelent, hogy a szennyvízkezelés (tisztítás) is telken belül lesz megoldva.

Ennyi látszik hátulról

Ami még fontos ennél a háznál, hogy itt is sikerült egy olyan jó “kapcsolatot” kialakítani az építtetőkkel (és az általuk megszületni kívánó házzal), hogy sokszor nem volt szükség se szavakra se telefonra vagy más hasonló, a fizikai világban elterjedt kommunikációs eszközre ahhoz, hogy tudjam mit kell rajzolnom. Ez mostanában egyre többször fordul elő…

Megosztás/elküldés

Megosztás/elküldés

A műsorról bővebben itt

Egy héttel később megismétlik, így ha valaki szeretné meghallgatni, de most nem alkalmas neki, akkor a jövő pénteken is megteheti.

Megosztás/elküldés

Találkoztam közben olyan zseniális építési rendszerekkel (pl. Steico), amelyeknek nagyon örülnék, ha itthon Magyarországon is lenne gyára és nem csak külföldről lehetne hozzájutni. Persze nem lehet mindent azonnal, nyilván kell már valamekkora felvevőpiac ahhoz, hogy érdemes legyen üzemet építeni. Ezt pedig nem egyszerű létrehozni, de nem is lehetetlen…

Ami viszont még érdekesebb számomra, az a távolabbi jövő. Történt ugyanis, hogy az egyik nagyon kedves megbízómtól kaptam kölcsön egy Anasztázia könyvet. Ez azt hiszem elég nagy hatással van rám mostanában és elég sok extrém gondolatot is eljuttatott a fejembe. Ilyen volt pl. többek között az is, hogy egészen máshogy is lehetne építkezni, mint ma szokásos és azok a házak sokkal élőbbek lennének még a jelenlegieknél is. Mi lenne pl. ha magát az építőanyagot a helyszínen hoznák létre bizonyos mikroorganizmusok a kívánt formára hajlított növényi vázra felépítve? Valami hasonlót képzelnék el váznak, mint amiben még egyszer régebben volt részem, egy fűzépítés során, egy a Kós Károly Egyesülés által szervezett rendezvényen, amikor még a Sáros és Társa Építészirodában dolgoztam. Erre aztán lehetne héjat növesztetni baktériumok és gombák segítségével, amelyek egyben a szükséges víz és hő/hideg elleni védelmet is biztosítaná. Ehhez persze merőben más hozzáállás lenne szükséges, mivel maga az építési folyamat is teljesen máshogy nézne ki mind időben, mind az emberi igényeket tekintve. El tudom képzelni azt is, hogy a ház fűtését ugyanúgy mikroorganizmusok biztosítanák, mint ahogy egy komposztálás során is keletkezik hő, amit sok helyen már fűtésre is használnak.

Ez utóbbiak persze inkább a távolabbi jövőt vetítik elém, mivel szükséges hozzá az építészeti szakma bizonyos ismeretekkel való kiegészítése, illetve az emberek lakhatásról alkotott jelenlegi képének átformálása is.

Megosztás/elküldés

Megosztás/elküldés

Magyar ház - palóc ház Galgahévízen-délnyugati oldal

Még a tavasszal érkezett a felkérés ennek a családi háznak a megtervezésére, aztán valahogy tavasz végére-nyár elejére el is készült a vázlatterv, majd nemrég érkezett a jelzés, hogy csináljam meg az engedélyezési tervet is. Ami viszont érdekes, hogy a ház Galgahévízre, mégpedig az Ökofalu területére fog megépülni. Aki volt már ott, az tudja, hogy a táj festői szépséggel rendelkezik, és nem mindenféle mediterrán és máshová való, hanem igenis magyar házakkal van beépítve. Az Ökofalu érdekessége mégsem kizárólag csak ez, hanem az is hogy önálló biogazdasággal rendelkezik és ami számunkra a legérdekesebb volt, hogy a beépített anyagok primer energiatartalma (PET) négyzetméterenként nem haladhatja meg a 400 kWh-t.

Magyar ház-palóc ház Galgahévízen - a tornác (délkeleti oldal)

Magyar ház-palóc ház Galgahévízen - az utca felől (északkeleti oldal)

(Ez egyébként egy nagyon jó törekvés, én szívem szerint országosan is előírnék ilyen korlátozást ha nem is feltétlenül mindenhol ennyire alacsony értékkel.) A házat ezt figyelembe véve kellett megtervezni. Mivel a helyi hatóság szigorúan veszi az építőanyagok minősítését, ezért ez is egy nagyon fontos szempont volt.  Ez a két dolog nagyon sokszor áll szemben, mivel az igazán környezetbarát építési módok (vályog, nádpalló, stb.) nem rendelkeznek ÉME engedéllyel, ez alól jelenleg talán csak a favázas (létra) szalma a kivétel, de reméljük, hogy hamarosan már a préselt stabilizált földtégla is az lesz egy új formában. Mivel kétszintes házról van szó, ezért az alapkoncepció az volt, hogy az alsó szint legyen bontott téglából, a felső meg földtéglából. A terv ennek megfelelően készült el, de mivel jeluenleg még nincs a földtéglára ÉME engedély, ezért a fölső szintet is bontott (csak éppen nagyméretű) téglából terveztem meg, aztán ha addigra lesz ÉME a földtéglára, akkor beadunk egy módosított tervet mellékelve a szükséges számításokat és igazolásokat.

Egyébként jelen állás szerint is az egy négyzetméterre vonatkozó PET érték 397 kWh, tehát beleférünk az előírásba. (Ehhez persze olyan megoldások voltak szükségesek, amiket máshol nem nagyon tapasztalhat az ember, mivel túlságosan hozzá vagyunk szokva a jelenlegi építőipari tendenciákhoz.)

A ház érdekessége továbbá, hogy a természetes és újrafelhasznált anyagokat használva sikerült az éves nettó fűtési energiaigényét levinni 6753 kWh/a értékre, az összesített energetikai minőség pedig 13% lett (55% alatt már A+ kategóriánát eléri). Ezek az értékek persze leginkább a minimális hőveszteséget hangsúlyozzák, de emellett jelen van egy rendkívül jelentős hőtároló kapacitás is. Mégsem ezért vagyok leginkább büszke erre a munkára, hanem azért mert palóc lévén tervezhettem egy igazi palóc házat, megtartva a magyar házak tradicionális szakrális elrendezését.

Megosztás/elküldés

Másik dolog amin dolgozunk, hogy lehetőleg a teljes ház öko-, vagy újrahasznosított építőanyagokból álljon össze. Ez is sok egyeztetést igényel, mert meg kell állapodnunk gyártókkal és forgalmazókkal. A jó hír az, hogy rendelkezésre állnak azok az öko építőanyagok, amikből ezt lehetséges megoldani a mai kor igényeinek megfelelően. Az itthoni viszonyokat ismerve viszont nagyon fontos a beruházási költség is, így igyekszünk olyan optimális megoldásokat találni, hogy ez is alacsony legyen, méghozzá úgy, hogy a fenntartásuk se kerüljön sokba.

Tapasztalom továbbá azt is, hogy érkeznek olyan megkeresések is, akik nagyon árérzékenyek és relatíve kevés pénzből kell alternatívát nyújtanunk. Egy-egy ilyen tervnél már önmagában az egyedi tervezés költsége is érezhetően megnövelné a ház bekerülési költségét, így erre is kellett megoldást találni.

A fentiek miatt készült el néhány típusterv is, valamint továbbiak is készülnek jelenleg is. Ezek minden igényt figyelembe véve igyekeznek egy optimális egyensúlyt találni. Hamarosan be is lesznek árazva, amint a kivitelező csapat egy kicsit felszabadul, és akkor publikálom is őket.

Ja igen. mindezek mellet lassan elkészül az első saját kivitelezésű ház is az Őrségben.

Szóval nem unatkozunk…

Megosztás/elküldés