Kis faház a hegyekben - déli homlokzat

Még a a múlt hónapban adtam ki ezt a vázlattervet, amiről nem lehet tudni, hogy meg fog-e valósulni. A ház különlegessége abban rejlik, hogy ez egy könnyűszerkezetes ház. Ez azért érdekes, mert alapvetően nem szoktam ilyen házat javasolni Magyarországra, mégpedig elsősorban az éghajlati viszonyaink miatt. Ez alól, egyedül a hegyvidéki területek képeznek számomra kivételt, ahol igen is van létjogosultsága az ilyen házaknak, mégpedig azért, mert ott nyáron is elviselhető a hőmérséklet.

Maga az épületszerkezet egy kívül-belül faborítású, hőhídmentesített faváz, ami között befújt cellulóz, valamint kemény farost szálas hőszigetelések biztosítják a kellő védelmet a hideg ellen a téli időszakban. A cellulóz nagy előnye a többi hőszigeteléssel szemben a lassú felmelegedés. Ilyen téren egyedül csak a farost alapú hőszigetelések előzik meg némileg, amelyből remélhetően a külső – favázat hőhídmentesítő – réteg is lesz.

Kis faház a hegyekben - az északi oldali bejárat

A ház formai szempontból a megrendelő eredeti elképzelései szerint két hasábból áll, amik merőlegesen takarnak rá egymásra. A terepadottságok (sziklás talaj, meredekség stb.) teljesen indokolják is ezt a fajta kialakítást, amire nem volt nehéz ráhangolódni. A tömeg némileg meghatározta magát a stílust is, ami ez esetben egy minimalizmus felé hajló végletekig leegyszerűsített formát ad ki a funkciónak teljesen alárendelve. A díszítést, amely oldja az egyébként steril tömeget, a fa nagy mennyiségben jelenlévő természetes felülete adja, ami már önmagában elég ahhoz, hogy egy ilyen épület barátságos legyen.

Megosztás/elküldés

Kétszintes dombház a Pilis legszélén

E hét elején adtuk be ennek a háznak az engedélyezési tervdokumentációját, amely a Pilis legszélére – Piliszentivánra – készült oda, ahol az út túlsó oldalán emelkedő domb már a Budai-hegység lábához tartozik, így a panoráma is arra nyílik. Maga a ház amellett, hogy kívülről egy sima kétszintes dombház képét mutatja több szempontból is érdekes. Ez lesz az egyik első ház, ami már az új stabilizált (nem Bio-Eco) földtéglából épül. Ez persze már szinte maga után vonja azt is, hogy a többi építőanyag kiválasztásánál is igyekeztünk megújuló, öko- és újrahasznosított anyagokat kiválasztani. A sok földtégla anyagú gömbkupola és dongaboltozat lehetővé teszi, hogy kiváltsuk velük a hagyományos tető és födémszerkezeteket. Ahol viszont ez nem sikerül, ott hántolt geerndából készülő födémeket alkalmaztunk. Sajnos még így sem tudjuk teljesen kiiktatni a vasbeton használatát, de azért azt sikerült elérni, hogy egy”normál” házhoz képest csak a töredékét használjuk.

A terepbe illesztés

Másik különlegessége a fűtési és használati melegvizet biztosító rendszer, amivel Homor Miklós egyik előadásán találkoztunk és amelynek lényege, hogy a napkollektorok által a kedvező időszakban megtermelt többlethőmennyiséget a téli időszakra úgy tároljuk el, hogy nem szükségeltetik hőszivattyú a kinyeréséhez. Ez elég komoly költségtől kíméli meg az építtetőket úgy, hogy biztosítja a ház független fűtés és HMV készítéséhez szükséges energiát, ráadásul a tároló rendszer jelentős részét is meg tudjuk építeni természetes és újrahasznosított anyagokból. Talán még egy kis ráadást jelent, hogy a szennyvízkezelés (tisztítás) is telken belül lesz megoldva.

Ennyi látszik hátulról

Ami még fontos ennél a háznál, hogy itt is sikerült egy olyan jó “kapcsolatot” kialakítani az építtetőkkel (és az általuk megszületni kívánó házzal), hogy sokszor nem volt szükség se szavakra se telefonra vagy más hasonló, a fizikai világban elterjedt kommunikációs eszközre ahhoz, hogy tudjam mit kell rajzolnom. Ez mostanában egyre többször fordul elő…

Megosztás/elküldés

Magyar ház - palóc ház Galgahévízen-délnyugati oldal

Még a tavasszal érkezett a felkérés ennek a családi háznak a megtervezésére, aztán valahogy tavasz végére-nyár elejére el is készült a vázlatterv, majd nemrég érkezett a jelzés, hogy csináljam meg az engedélyezési tervet is. Ami viszont érdekes, hogy a ház Galgahévízre, mégpedig az Ökofalu területére fog megépülni. Aki volt már ott, az tudja, hogy a táj festői szépséggel rendelkezik, és nem mindenféle mediterrán és máshová való, hanem igenis magyar házakkal van beépítve. Az Ökofalu érdekessége mégsem kizárólag csak ez, hanem az is hogy önálló biogazdasággal rendelkezik és ami számunkra a legérdekesebb volt, hogy a beépített anyagok primer energiatartalma (PET) négyzetméterenként nem haladhatja meg a 400 kWh-t.

Magyar ház-palóc ház Galgahévízen - a tornác (délkeleti oldal)

Magyar ház-palóc ház Galgahévízen - az utca felől (északkeleti oldal)

(Ez egyébként egy nagyon jó törekvés, én szívem szerint országosan is előírnék ilyen korlátozást ha nem is feltétlenül mindenhol ennyire alacsony értékkel.) A házat ezt figyelembe véve kellett megtervezni. Mivel a helyi hatóság szigorúan veszi az építőanyagok minősítését, ezért ez is egy nagyon fontos szempont volt.  Ez a két dolog nagyon sokszor áll szemben, mivel az igazán környezetbarát építési módok (vályog, nádpalló, stb.) nem rendelkeznek ÉME engedéllyel, ez alól jelenleg talán csak a favázas (létra) szalma a kivétel, de reméljük, hogy hamarosan már a préselt stabilizált földtégla is az lesz egy új formában. Mivel kétszintes házról van szó, ezért az alapkoncepció az volt, hogy az alsó szint legyen bontott téglából, a felső meg földtéglából. A terv ennek megfelelően készült el, de mivel jeluenleg még nincs a földtéglára ÉME engedély, ezért a fölső szintet is bontott (csak éppen nagyméretű) téglából terveztem meg, aztán ha addigra lesz ÉME a földtéglára, akkor beadunk egy módosított tervet mellékelve a szükséges számításokat és igazolásokat.

Egyébként jelen állás szerint is az egy négyzetméterre vonatkozó PET érték 397 kWh, tehát beleférünk az előírásba. (Ehhez persze olyan megoldások voltak szükségesek, amiket máshol nem nagyon tapasztalhat az ember, mivel túlságosan hozzá vagyunk szokva a jelenlegi építőipari tendenciákhoz.)

A ház érdekessége továbbá, hogy a természetes és újrafelhasznált anyagokat használva sikerült az éves nettó fűtési energiaigényét levinni 6753 kWh/a értékre, az összesített energetikai minőség pedig 13% lett (55% alatt már A+ kategóriánát eléri). Ezek az értékek persze leginkább a minimális hőveszteséget hangsúlyozzák, de emellett jelen van egy rendkívül jelentős hőtároló kapacitás is. Mégsem ezért vagyok leginkább büszke erre a munkára, hanem azért mert palóc lévén tervezhettem egy igazi palóc házat, megtartva a magyar házak tradicionális szakrális elrendezését.

Megosztás/elküldés

Zöldtetős ház a váci hegyoldalban

Még februárban készítettem el ennek a háznak a tervét, amit most fogok kiadni és ami legelején dombháznak indult, de aztán a megrendelői igények és a telek adottságai mást diktáltak. A vázlatterv után egy kis szünet következett, ami annak volt köszönhető, hogy az öt nagyon hasonló adottságú egymás mellett lévő telek közül a megbízóm végül egy másik mellett döntött. Közben az önkormányzatnál is voltak átszervezések és mivel a telket tőlük kellett megvenni, ezért ott is húzódott egy kicsit.

Annak ellenére, hogy viszonylag korán, már a második verziónál kialakult a közel végleges változat és a tervtanács is pozitívan reagált rá, mégis úgy érzem, hogy jót tett az az 1-2 hónap szünet. Kicsit tisztább szemmel tudtam ránézni és így még egy kicsit csiszolgatni, hogy tökéletesebb legyen. A végeredmény egy olyan típusú ház lett, amilyenhez még hasonlót se nagyon terveztem korábban. Valahol benne vannak a dombházakra jellemző zöldtetők, íves falak, viszont itt már nem görbülnek tovább dongákká, kupolákká. Szokásomhoz híven itt is igyekszem öko anyagokat használni ahol lehet, de a födémek a sajátos kialakításuk és a felül elhelyezkedő garázsoknak köszönhetően monolit vasbeton lemezből kell legyenek.

Nyugati nézet

A tájolás lényegében egy kelettől délen át nyugatig tartó körpanorámát jelent a Dunakanyarra, természetesen a helyiségek optimális irányokba illesztésével. A három szintből a legalsóban lesznek a legtöbbet a nap közben, a középső viszont már inkább a pihenés-elvonulás a gyerekbirodalom tereit és egy veterán autó helyét foglalja magába. Mivel a legfölső szinten van az út, a telek pedig elég meredek, ezért adta magát a harmadik szinten lévő két autós garázs is, ahol a gyalogos érkezés helye is van egyben. A zöldtetőkkel igyekszünk visszaadni legalább annyit a természetnek, amennyit elvettünk.

Talán lehet mondani, hogy a ház tömegében és formai világában is egyedi, de nem csak ezen a területen hordoz magában szokatlan megoldásokat. A gépészet érdekessége lesz, hogy a napkollektorok által  a nyári időszakban megtermelt “fölösleges” hőmennyiséget eltárolja a földben, majd a fűtési időszakban visszaveszi, ami akár 1-2 hónappal is kitolhatja a fűtési időszak kezdetét. Persze itt is szempont volt az energiaveszteség minimalizálása, de csak az ésszerű határokon belül.

Az utca felől

Összességében nagyon szeretem ezt a házat, amihez nem kicsit járult hozzá a megrendelő nyitottsága és bizalma, valamint a Dunakanyar, mint a szívemhez egyik legközelebb álló helyszín. Ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül, mert amikor a megrendelőm meglátta, rögtön el is nevezték “Angyalvár”-nak. Nagyon várom már, hogy elkezdjen épülni.

Megosztás/elküldés

Harsánylejtő pályázat - látványterv 1

Pályázaton vettünk részt, amit Óbudán, a Harsánylejtő frissen kiszabályozott telkeire írt ki az ingatlankezelő. Kérésüknek megfelelően magyar gondolatvilágú, előremutató szellemiségű épülettervelket vártak. Olyat, ami példa tud lenni. Telket tetszőlegesen lehetett választani, elsősorban a kiírás szerint az ötletekre, a szellemiségre voltak kíváncsiak.
Kimentünk a helyszínre és körülnéztünk. Láttuk, hogy irányonként karakteresen eltérő jellegű a táj. A Hármashatárhegytől Testvérhegyen át, az Óbudai gázgyárnak a város szomszédságát szimbolizáló tornyáig. Aranyhegy, előtte a Tízes út medre, Borosjenő és a Pilis felé messze nyitó táj. Csúcshegy dombjai zárják felülről a képet. Minden irányban más és más: eltérő magasságok, formák és távlatok. Gondolkoztunk, majd úgy döntöttünk, struktúrát tervezünk.

Harsánylejtő pályázat - látványterv 2

Részlet a pályázati anyagunkból: „Az alaprajzi struktúra az, amit komolyan gondolunk. Mint rendező elvet. És a zöldfedést. A horizont eltérő egységeire komponáltuk a használati egységeket. Azt gondoljuk, ezen az elven tetszőleges megjelenésű házak alakíthatók ki és a struktúra bármely telekre adaptálható, csak az építtető megjelenésével tervezhető tovább a koncepció. A tetőtérráépítés is opció. Csak földszintes kialakítás esetén is jól használható házat kapunk, hasonló, alacsonyabb formával. A beépült terület építészeti harmóniáját eltérő anyaghasználat és méret mellett is garantálja a tájra tervezett struktúra és a zöldtető alkalmazása. Déli irányba és a Pilis felé elnyúló táj irányába nyitottuk meg jobban a házat. Az egyik irányból a fényt engedjük be, a másik irányba pedig messzire ellátunk- ez a két fő irány. A tetőhajlásszögek változtatásával még több helyiség is kialakítható az emeleten. Az alaprajzi struktúra alkalmas további egyedi megrendelői igények befogadására is. Modern vonalvezetésű, de a magyar népi kultúra formavilágából, gondolkodásmódjából merít. A központi tér, az épület » hajlék » jellege, a csaknem szimmetrikus forma mind a magyar gondolatvilágban megtalálható, alapvető építészettel kapcsolatos fogalmak. (…) Ha lehet ilyen képpel élni, azt mondanánk, a ház, ami erre a struktúrára épül, úgy néz ki, mint egy virág. Ha Harsánylejtő telkei következetesen erre a struktúrára épülnek be, a végeredmény nem lesz más, mint egy lejtős rét, tele virággal. Ami valószínűleg mindig is volt. „

Harsánylejtő pályázat - látványterv 3

És végül pár szó a ház épületenergetikáról, ami általános érvényű javaslatokat is tartalmaz : A középpontban elhelyezett kétkürtős kéménytest az épület teljes magasságában végigfut, így felületén sok hőt le tud adni, mielőtt távozik az égéstermék. A lépcsőtér körüli belső falak tömege megnövelhető, így belső hőtároló tömegként tudnak szolgálni. Ebben az esetben a külső falak lehetnek tartóvázasak, jelentős méretű hőszigeteléssel. A dél felé megnyitott nagy üvegfelület lehetőséget biztosít a passzív napenergiahasznosításra, a túlzott felmelegedés ellen pedig sok energiát fogyasztó légkondicionáló helyett természetes árnyékolóval védekezhetünk. A nappali előtt kialakított télikert napcsapdaként szolgál, az itt felmelegedett levegőt falban elvezetett csöveken kerseztül felhasználhatjük a többi helyiség temperálására is (légfűtés). Előnyben részesíthető építőanyagként minden, ami megújuló energiaforrásból származik, azaz növényi alapú (tudatos erdőgazdálkodásból származó építőfa, szalmabála hőszigetelés), vagy korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre (vályog, föld) vagy újrahasznosított anyag. Válóczy Balázs és Őrfi József építészek

Megosztás/elküldés

Az első szupervályog típusterv

Vasárnap igen nagy részvételi létszám mellett zajlott le a szupervályog bemutató előadás. Többek között itt mutattuk be az első szupervályog típustervet is. Ez tulajdonképpen nem más, mint a Khalili által tervezett ECO-DOME magyar éghajlathoz és jogi környezethez átalakított változata, amelyet a szupervályog munkacsoport kérésére és az ő kívánságaik szerint készítettem el. Az előzetes költségvetés engem is meglepett, ugyanis az épület (64 nm – teljesen természetes anyagokból) bruttó ára kulcsrakászen akár már alig több, mint kilencmillió forintból kihozható.

Az első szupervályog típusterv

Az eredetileg tisztán szupervályogból készülő ECO-DOME-hoz képest számos olyan pl. éghajlatunkból adódó kérdést kellett megoldani, ami a sivatagos részeken nem merül fel, vagy teljesen máshogyan. Ilyen például a napsütés. Míg Kaliforniában elsősorban védeni kell a napsugaraktól az épületet, addig nálunk a nyári időszakban árnyékolni, télen pedig beengedni kell a Napot. Említhetem ugyanakkor a nálunk jóval több csapadékot, ami már egy folyamatos hatást jelent az épületre, de ide sorolhatom még azt is, hogy nálunk a téli-nyári időszak közötti hőingadozás is jóval nagyobb. Szerencsére sikerült ezekre megoldást találnunk. Olyannyira, hogy a ház a megfelelő (minimális) gépészettel könnyen teljesíti az A+ energetikai kategóriát is.

Szupervályog ház terve

Ez a terv ha minden jól megy, akkor hamarosan megrendelhető lesz, de még egyeztetések folynak arról, hogy milyen formában és feltételek mellett. Mindenesetre a fenti ár további csökkentését eredményezheti, ha a megrendelő, vagy a családja (természetesen megfelelő irányítás és felügyelet mellett) saját maga is részt vesz az építési munkálatokban.

Őszintén remélem, hogy ez a technológia lehetővé teszi azt, hogy emberek akár hitel nélkül önerőből tudjanak a mai kor követelményeinek megfelelő lakásokat építeni. Persze nem lesz egyszerű az út, hiszen sokaknak nem áll érdekében, hogy olcsón, gyorsan, egyszerűen és főleg adósság nélkül lehessen házakat építeni.

Megosztás/elküldés

Családi ház (tanya) terve - északkeleti nézet

Múlt hét pénteken adtam ki ezt a tervet, amely egy tanyaépület (lakórész és garázs-műhely) terve. Valószínűleg kell majd még terveznem hozzá gazdasági épületet is, amelyben majd az állatokat szeretnék tartani az építtetők, de az már egy későbbi dolog lesz.

Az épület egy igen érdekes helyzetre ad választ, ahol két, egymásnak kicsit ellentmondó igény került összhangba. A megrendelő házaspár egyik tagja a népi hagyományokat hordozza magában, a másik pedig a modern építészeti megoldásokat kedveli.Éppen ezért nem volt könnyű harmonikus egységbe rendezni ezt a két igényt úgy, hogy ne egy folyamatos diszharmónia, hanem egy arany középút jelenjen meg az épülten, ahol még összhangban is vannak a két egyébként eléggé elkülönülő világ elemei.

Családi ház (tanya) terve - déli oldal

Ehhez még hozzájönnek az olyan teljesen mai igények is, mint pl. az alacsony energiaifelhasználás, a lehető legnagyobb passzív szoláris nyereség. (Jelenleg folyik még a PHPP számítás, de az egyszintes kialakítás és a szétterülő alaprajz miatt nem valószínű, hogy gazdaságosan lehetne belőle passzív házat csinálni). Mindenesetre az előzetes becslés szerint a nappali-étkező terében lévő kandalló elég lesz az egész ház kifűtésére és az A+, valamint az A++ kategóriát is könnyedén teljesíti.

Szokás szerint itt is igyekeztünk a lehető legtöbb természetes és újrahasznosított anyagot használni. A hőszigetelés cellulóz és habüveg, a vízszigetelés Sicofol. A ház anyaga egyébként kisméretű és B30 tégla. Az ablakok/teraszajtók nagy valószínűséggel 0,63-0,73 U értékű, háromrétegű üveggel és hőszigetelt tokkal szerelt kiemelten energiatakarékos és nagy sugárzási átbocsátó képességű konstrukciók közül fognak kikerülni. A legesélyesebb, talán a faablak kívül aluminium borítással és hőszigetelt maggal.

Családi ház (tanya) terve - délnyugati nézet

Az épület a magyar házak tradicionális alapelveivel is összhangban van. A ház szívében van a tűz, Kelet-nyugati tengely, magastető, mint a szellemiség jelképe, a kint és a bent közötti átmenetet képező tornác, az ablakszemek, a déli irányba nagy mértékben, Keletre és Nyugatra viszont kisebb mértékben nyitás mind benne van. Természetesen a mai kor és a megbízók igényeinek megfelelően kerültek bele kompromisszumok is, de a lényeges részeket szerintem sikerült beletenni. Érdekes volt megélni, hogy a hagyományos magyar ház a maga szakralitása mellett mennyire rendelkezik azzal az időtlen bölcsességgel, ahogy a tájolást kezeli. Ugyanilyen tájolást tekintenek például ideálisnak a passzívházak esetében is.

Megosztás/elküldés

Dombház-passzívház déli homlokzat

Nyár óta készült ennek a dombháznak a terve. Rengeteg kritériumnak kellett megfelelnie, mind a szabályozás, mind a megrendelők részéről, mind a passzívház követelményeket tekintve. Közben sokat vártunk az új Helyi Építési Szabályzatra is, de mint utóbb kiderült, ha azt megvárnánk, akkor nem kezdődhetne jövőre az építkezés. Így aztán nem volt más választásunk, mint a jelenlegi lehetőségek között megoldást találni a telekalakításra. A munka az említett okok miatt nagyon lassan haladt. Közben elkészült jó néhány kiviteli terv is. Sok alaprajzi vázlat készült, mivel a passzívház kritériumokat leszámítva meg kellett felelni a dombházak szerkezeti kialakításának és az akadálymentességnek is. Úgy kellett kialakítani mindent, hogy idős emberek számára is teljes mértékben használható legyen a ház.

Dombház - passzívház a kert felőli oldal

A szigorú kritériumok, valamint a költséghatékonyság miatt sajnos kevesebb környezetbarát, újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagot tudtunk használni, de azért ahol lehetett, ott megtettük.

Munka közben számtalanszor feltettem a kérdést: Miért jó, hogy ha egy dombház egyben passzívház is? Az elsődleges dolog, ami miatt megfogalmaztam magamban az volt, hogy így több jellemző tulajdonságát elveszíti a dombház. Ugye ebben az esetben a központjában nincs valódi tűz, mivel a fűtést hőcserélő biztosítja és nem akarunk egy újabb hőhidat a kéménnyel. Így a máskor oly fontos tűzközpontú tér is csak jelképes értelmet nyer. A természetes szellőzés is csak a nyári időszakra van korlátozva. Arról meg nem is beszélve, hogy így jóval több olyan anyagot kell beépíteni, ami nem igazán illik a fent említett kategóriákba.

Aztán, megfordítottam a kérdést: Miért jó, ha egy passzívház egyben dombház is? Így érdekes módon némileg jobban láttam az értelmét. Kevesebb hőszigetelés kell (a nagy földtakarásnak és a növénytetőnek köszönhetően), a szélsőséges időjárási körülményeknek is ellenáll (viharok, orkánok, jégeső stb.), kevesebb a hőhidat jelentő pozitív sarok. Aztán természetesen ott vannak a szakrális terek, a gömbkupoláknak és azok energiagyűjtő képességének köszönhetően. Persze ott a “negatív” oldal is: csak egyedi bútorokkal lehet szinte berendezni, sokkal nehezebb kivitelezőt találni… Ez viszont minden dombháznál így van.

Ez a terv viszont elkészült és ha minden jól meg, akkor hamarosan be lesz adva engedélyeztetésre.

Közreműködők:

ALAP-GEO Kft. -Talajmechanika
http://www.alapgeo.hu

Miskolczy Energia Terv – PHPP számítás, energetika

http://www.energiaterv.eu/

Megosztás/elküldés

Dombház - Pilisjászfalu délkeleti homlokzat

2009. novemberében készült el ennek a háznak a végleges engedélyezési terve, még mielőtt ez az oldal elindult volna. Számomra ez egy nagyon kedves munka máig, így hoztam azt a döntést, hogy utólag is közzéteszem. Az építési hatóság az előzetes egyeztetésekkor is nagyon konstruktív szemlélettel állt hozzá a tervhez. Azóta meglett az építési engedély, elkészült a kiviteli terv, a kivitelezőt is kiválasztották, úgyhogy ha minden jól megy, akkor idén ősszel, vagy legkésőbb jövő év tavaszán kezdődik az építkezés.

Földház - Pilisjászfalu északi (hátsó) homlokzat

A ház egy viszonylag kicsi, 20% körüli lejtésű telken épül, ezért kétszintes kialakítású, ahol az alsó szinten van a garázs, a tüzelőanyag tároló és a fűtő helyiség. A felső szinten a lakótér van, ahol a szobák többnyire déli tájolásúak. Kivétel a háló, amely az északi kis teraszra, és az egyik gyerekszoba, amely a keleti irányba néz a szomszédos telken lévő kis erdős részre. A hőveszteség csökkentése érdekében törekedtem arra, hogy a kedvezőtlen tájolású homlokzati felületek a lehető legkisebb méretűek legyenek.

Dombház - Pilisjászfalu délnyugati homlokzat

A déli és a délnyugati oldali árnyékolás mértékét úgy határoztuk meg, hogy természetesen figyelembe vettük a szükséges nyári árnyékolást és a téli napfény beengedését, ezzel lehetővé téve a passzív napenergia hasznosítást. Ettől persze még nem lesz passzív ház, vagy napház, de mindenképpen jótékony hatással van a fűtési energiaigényre. A terv még az A+ pályázati lehetőség előtt készült, de minimális módosításokkal teljesítette a követelményeket.

Megosztás/elküldés

Ilyen lesz majd.

Kicsi munka, de annál kedvesebb. Egy igazi kis fa mézeskalácsházat kellett terveznem a Tisza-tó mellé, amelyet nyaralóként fognak használni. Bár a rendszer egy kicsit kötött volt, meg a bekerülési költségek is (kb. 1,5 millióból ki kell jönnie), azért úgy érzem, elég jól sikerült a végeredmény. Nincs benne semmi extra, semmi különlegesség, egyszerűen csak egy kis faház, ahová a tulajdonos hétvégenként horgászni, meg bográcsozni fog járni. Favázas szerkezetű, kívül-belül fa borítással és csak annyi hőszigetelés van benne, amennyi éppen ahhoz szükséges, hogy télen ne a kertet fűtse a tulajdonos a ház helyett, ha ottmarad egy éjszakára. A fűtés is csak egy kis teatűzhellyel lesz biztosítva, de az éppen elég egy ilyen kis ház befűtéséhez. A vízzel és a hatóságokkal már nem lesz ennyire egyszerű, mivel a terület üdülőövezetnek van minősítve (aminek feltétele, hogy a víz bent legyen az utcában), de nincs még közművesítve a terület, csak tervbe van véve, hogy majd kiépítik. Ivóvíz nélkül azonban nincs használatbavételi engedély… Kút fúrása az nem kevés engedélyeztetést von maga után (egy másik ügyfelem kb. 6 hónapja engedélyezteti és csak a hatástanulmány került nekik több, mint félmillió forintba). Kérdeztük a hatóságot, hogy akkor most mi van, de az illetékes építési hatóság (Füzesabony) csak mutogat az önkormányzatra (Újlőrincfalva) és persze fordítva is.

Faház - a telekhatár felőli oldalról

Úgyhogy az a gyanúm, hogy sokáig fog épülni ez a faház… (Maga a technológia egyébként lehetővé teszi, hogy ha már megvan az alap, akkor egy hétvége alatt össze lehessen szerelni az előre levágott fa elemekből…) Hosszú, megfontolt, komótos és rendkívül precíz munka lesz.

Így nem marad más, mint lassan, komótosan építeni a kis faházat (az utolsó szögek, valószínűleg közvetlenül a víz bekötése előtt lesznek beütve), aztán ha 5 éven belül bekötik a vizet, akkor jó, ha meg nem akkor évente kérvény lesz benyújtva az építési engedély meghosszabbítására. Ez van.

Apropó: hatóság. Sajnos nem mindig úgy van, hogy az ember épít egy szerény kis faházat, vagy akármilyen házat. Ők mondják meg, hogy milyen lehet. Nem számít, hogy nekem mik az igényeim. Gondolom, az a valódi cél, hogy az igényeim lehetőleg ugyanazok legyenek mint az átlagnak, amit valahol valamilyen minisztériumban kitalálnak… (Persze, minél több mindent kényszerítenek rá az emberre, annál több hitelt kell felvennie, ha épít valamit). Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy jó lenne egy egységes településkép, vagy utcakép (ami a bírálat egyik fő oka általában), de azt hiszem, hogy ez az a része a feladatuknak amit a legkevésbé tartanak be a legtöbb helyen. Ezért épülnek a legtöbb város gazdag negyedeiben mediterrán palazzók mellé, modern kubusok, majd mini kastélyok gyönyörű ikertornyokkal, mindez lehetőleg 1000 négyzetméteres telkeken ugyanazon utcában. Nem tudom pontosan, hogyan jöhetnek létre ilyen dolgok de mindenkinek a fantáziájára bízom…

Mielőtt még valaki azt gondolná, hogy élből utálok mindenféle hatóságot, megnyugtathatok mindenkit, hogy ez nem így van. Vannak olyanok is, akik készséggel együttműködnek és tényleg azt csinálják, amiért léteznek. Nagyon jó tapasztalatom volt pl. Pilisvörösváron, Táborfalván, Zebegényben, de a legjobb Szentgotthárdon. Az ott dolgozóknak tényleg köszönöm a munkáját, mert jól végezték.

Sajnos ez nem mindenhol van így. Amikor az ember érezhető rosszindulattal találkozik (mert lehet, hogy épp egy olyan “építész” ül bent, aki tehetsége, vagy kitartása hiánya miatt nem dolgozhat a szakmában) akkor felmegy az emberben a pumpa, mégpedig szerintem joggal. Miért? Mert olyan plusz munkát adnak az embernek, amit senki nem fizet meg. Itt természetesen nem arról van szó, amikor az ember hibázik és tényleg ki kell javítani, mert az természetes hogy elismerem és korrigálom. Olyan is előfordult, amikor a korábbi egyeztetés során történt megállapodást később letagadták, vagy éppen olyan munkarészeket követelnek, ami nem része egy építési engedélyezési tervnek. Tudom, hogy durva amit most mondok, de én ezt nem nevezném másnak mint lopás. Ha az ember belegondol, ilyenkor ellopják tőlem azt az időt, amit értékes munkával tölthetek, vagy jobb esetben a családommal.

Érdekes, hogy egy olyan helyen, mint Zebegény, ahol Salamin Ferenc a főépítész, ez nem fordult elő (valószínűleg őt nem frusztrálja semmi, mivel sikeres és elismert építész) és nagyon korrekten állt hozzá a tervekhez, voltak építő jellegű észrevételei, amit készséggel elfogadtam és átvezettem a tervre. Szerintem nem ártana, ha máshol is hasonló emberek lennének a hatóságok élén. Ott ugyanis a községen is érződött a rend. De jó lenne…

Megosztás/elküldés