Archive for the ‘Magyar ház’ Kategória
Alacsony energiaigényű palóc ház Palócföld határán – öko anyagokból

Magyar ház - palóc ház Galgahévízen-délnyugati oldal
Még a tavasszal érkezett a felkérés ennek a családi háznak a megtervezésére, aztán valahogy tavasz végére-nyár elejére el is készült a vázlatterv, majd nemrég érkezett a jelzés, hogy csináljam meg az engedélyezési tervet is. Ami viszont érdekes, hogy a ház Galgahévízre, mégpedig az Ökofalu területére fog megépülni. Tovább »
Egy passzívház, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni – Őrfi József terve

Varjútövis társasház (forrás: www.varjutovis.eu)
Aki ismer, az tudja, hogy úgy általában véve nem vagyok nagy híve a passzívházaknak. Ez persze nem azt jelenti, hogy élből elvetem, csak úgy gondolom, hogy jó lenne, ha az energiatakarékosság az építőanyagok oldalán is legalább olyan fontosságot kapna. Időnként azonban látok üdítő kivételeket. Tovább »
Struktúrát terveztünk

Harsánylejtő pályázat - látványterv 1
Pályázaton vettünk részt, amit Óbudán, a Harsánylejtő frissen kiszabályozott telkeire írt ki az ingatlankezelő. Kérésüknek megfelelően magyar gondolatvilágú, előremutató szellemiségű épülettervelket vártak. Olyat, ami példa tud lenni. Telket tetszőlegesen lehetett választani, elsősorban a kiírás szerint az ötletekre, a szellemiségre voltak kíváncsiak.
Kimentünk a helyszínre és körülnéztünk. Láttuk, hogy irányonként karakteresen eltérő jellegű a táj. A Hármashatárhegytől Testvérhegyen át, az Óbudai gázgyárnak a város szomszédságát szimbolizáló tornyáig. Aranyhegy, előtte a Tízes út medre, Borosjenő és a Pilis felé messze nyitó táj. Csúcshegy dombjai zárják felülről a képet. Minden irányban más és más: eltérő magasságok, formák és távlatok. Gondolkoztunk, majd úgy döntöttünk, struktúrát tervezünk. Tovább »
Családi ház (tanya) terve – Egy érdekes kettősség

Családi ház (tanya) terve - északkeleti nézet
Múlt hét pénteken adtam ki ezt a tervet, amely egy tanyaépület (lakórész és garázs-műhely) terve. Valószínűleg kell majd még terveznem hozzá gazdasági épületet is, amelyben majd az állatokat szeretnék tartani az építtetők, de az már egy későbbi dolog lesz.
Az épület egy igen érdekes helyzetre ad választ, ahol két, egymásnak kicsit ellentmondó igény került összhangba. A megrendelő házaspár egyik tagja a népi hagyományokat hordozza magában, a másik pedig a modern építészeti megoldásokat kedveli. Tovább »
Kolozsvári György és a faragott fa kapuk
Nemrég kaptam egy üzenetet Kolozsvári Györgytől, aki faragott kapukat készít kovácsoltvas pántokkal. Természetesem mindezt saját kezével, akár a faragott fáról, akár a kovácsoltvasról van szó. A levelében volt egy hivatkozás, hogy meg tudjam nézni a munkáit. Akkor ugyan nem volt azonnal időm, de néhány nappal később megnéztem, és óriási hatással voltak rám. Egyből az jutott eszembe, hogy ezek a kapuk illenek a legjobban az általunk tervezett házakhoz. Innentől nem volt kérdés, hogy felhívjam-e… Tovább »
Miért nehéz jó kivitelezőt találni?
Több építtető, aki valamilyen szempontból nem “szokásos” házat épít, igencsak küzd azzal a feladattal, hogy kivitelezőt találjon. Ez így van dombházak, vályogházak, faházak, szalmaházak esetén egyaránt. Miért van ez? Tovább »
Molnár V. József előadása a Youtube-on a magyar ház szentségéről
Ma (tegnap) este találtam meg Molnár V. József előadását, miután a Hírháló hírlevele figyelmembe ajánlotta. Úgy éreztem, ki kell tennem az oldalra, mert olyan tudást közvetít, amely mindannyiunknak hasznára fog válni és egészségünket, bölcsebbé válásunkat fogja szolgálni. Köszönet érte.
A 10 részből álló mozgókép erre a hivatkozásra kattintva az oldalon belül is megtekinthető.
Gondolatok a hagyományos építészetről
Kevés nép olyan nép van a világon, melyet annyi szenvedés és pusztítás ért, mi a magyar.
S kevés nép mondhatja el magáról azt, hogy annyi vihar után megmaradt építészeti örökségét, hagyományát meg tudta menteni és fel tudta ébreszteni, mint a magyar. Városaink közül is csak kevés őrizhette meg évszázados arcát, falvaink, a nép építészet emlékei még inkább ki voltak téve a pusztulásnak. És mégis megmaradt sok ezer olyan épületünk, mely megmutatja számunkra a régi korokban élők értelmét, találékonyságát, és végül, de nem utolsósorban létezni akarását.


