Passzív házak és szigetelés egy kicsit más szemszögből

Régóta készülök megírni ezt a bejegyzést és erre nemrég rásegített a Bioépítészeti Napokon előttem előadó hölgy is, akit Kazinczy Gyöngyvérnek hívnak és egészen hasonló volt a témája ahhoz, amiről a következőkben szó lesz.

Hazánkat is elérte a nagy hőszigetelési és energiatakarékossági láz. Megy a marketing, mindenki szigetel, az állam támogat (A+ pályázatok), a gyártók gazdagodnak, a profit pedig megy külföldre… Félreértés ne essék, nem vagyok ellene az energiatakarékosságnak, de azért csináljuk már ésszel! Miért nem lehet elsősorban itthon készülő, régóta bevált dolgokat támogatni, ami ráadásul inkább emberi erőforrást igényel, ezért munkahelyet is teremt?

Régóta érdekel a passzív ház és a függetlenség témája. Azért hogy képben legyek a jelenlegi helyzettel, vetettem egy pillantást a jelenlegi felhozatalra és azt tapasztalom, hogy a passzív ház fogalmát 90%-ban csak marketingfogásnak használják. Tisztelet a kivételnek, mert azért jó törekvések is vannak és minden elismerésem az övék. Elsősorban építészekre és gépészekre gondolok. Összeállunk passzív házat tervezni, kicsit többet foglalkozunk hőtechnikával, belerakunk “környezetbarát” gépészeti megoldásokat, aztán mindenki jól jár. A tervezők több pénzt kérhetnek el, a szigetelők, gépészeti gyártók meg több megrendelést kapnak. Nem ritka az sem, hogy esetleg egy-egy tervező leszerződik valamilyen gyártóval, amely ajánlás fejében visszaoszt egy keveset.

Amennyire látom, az emberek alapvetően két szempont miatt választják a passzív házat: környezettudatosságból, vagy a függetlenné válás vágya miatt.

Ha tényleg környezettudatosak akarunk lenni akkor a passzív házak egy jelentős része már a használt anyagokon megbukik, mivel nagyon kevesen építkeznek természetes, vagy valóban környezetbarát anyagokból, amelyeknek élettani hatása is kedvező. Itt gondolok olyanokra, hogy pl. lemezalapot készítenek, mert azt alá lehet szigetelni hőhídmentesen… Csak a példa kedvéért gondoljuk végig, hogy ez mit is eredményez:

  1. Többlet földmunka – nem kevés költség, energia
  2. Be kell rendesen vasalni – az acél előállításához mennyi energia szükséges? Minél több vasbeton van körülöttünk annál nehezebb lesz a házat elbontani és újrahasznosítani, amikor már nem lesz rá szükség, vagy elavul az aktuális technika.
  3. Betonozáshoz cement – a cement előállítása mennyi energiát igényel? (Kitermelés, égetés, szállítás, autokláv stb.) A hegyen a sebet, ahol bányásszák ki fogja eltüntetni és mikor? (pl. Vác)
  4. Szigetelés – szigorúan környezetbarát kémiai anyagokból, amiből természetesen semmilyen káros anyag nem távozik élettartama során. Az ilyen terhet elbíró szigetelés jellemzően az XPS lemez, más néven extrudált polisztirolhab, vagy PUR (poliuretán) hab amelynek klasszikus változata némi ciángázt is termel a szilárdulásakor.
  5. Természetesen ezeket az anyagokat mind szállítani is kell, lehetőleg külföldről, de legalább az ország egy távolabbi pontjáról.

Vagy ott van a hőszigetelés kérdése: itt is főleg kémiai úton előállított anyagokat használnak, ami legtöbb esetben kőzetgyapot, vagy EPS lemez. Arról nem beszélek, hogy a leginkább közkedvelt EPS nem nagyon engedi át a párát, és így nem engedi lélegezni a falat, de a lélegezni tudó kőzetgyapotnál is csak nemrég jelent meg a formaldehid mentes változat ami viszonylag “környezetbarát”. Itt is megemlítenék azért még egy pozitív példát, mégpedig az újrahasznosított papírból készülő hőszigetelést, amely sok tekintetben veri a legnépszerűbb szigeteléseket. Persze erről valamint a többi alternatíváról, a valóban természetes és környezetbarát szalmáról, nádpallóról, netán vályogról senki nem beszél. Pedig az itt van egy karnyújtásnyira.

Aztán ott van a szerkezet anyaga, ami leggyakrabban blokktégla, vagy vasbeton. Természetesen egyiket sem lehet igazán újrahasznosítani. Persze itt is van természetes alternatíva: faváz, mészhomoktégla, vályog, kisméretű tégla (esetleg bontott), hogy csak egy párat említsek, de ezekhez egy kicsit másként kell gondolkodni és nem lehet ész nélkül építeni.

A fentiekkel nem azt akarom mondani, hogy nem lehet passzív házat környezetbarát módon építeni, mert igenis lehet. Épp most tervezek egyet, és a megbízóimmal együtt azon vagyunk, hogy ahol csak lehet, ott környezetbarát megoldásokat használjunk. Egy kis többletgondolkodás az ára mindössze. Persze kompromisszumokat is kell kötni, de törekedni kell a minél kevesebbre.

Szóval ne üljünk fel a multik marketing gépezetének, hanem először nézzük meg és gondolkodjunk el rajta, hogy az adott termék előállítása mennyi energiát igényel! Mivel az építőipar az egyik legnagyobb környezetszennyező, ezért igen komoly a felelősségünk.

A függetlenség kapcsán meg érdemes elgondolkodni, hogy mi az ami működik, ha egyszer megszűnnének a közművek…

Archívum
Kategória
Visszahívás kérése

Kapcsolat

 

* kötelező mezők

License
All Rights Reserved