Független házak 2. rész – tárolás és hulladék

Sokan nem is veszik észre a szemét jelentőségét. Az egész akkor mutatkozik csak meg igazán, amikor összehasonlítjuk a régi falusi háztartást és a jelenlegi kialakult szokásainkat. A régieknél nem keletkezett szemét. A szerves hulladékot komposztálták, a szervetlent pedig “újrahasznosították” valamilyen formában. Elsősorban olyan dolgokat vettek meg, amik tényleg szükségesek voltak, minden mást maguk állítottak elő a környezetükben meglévő természetes anyagokból.

Üveghulladék

Ez csak az üveg...

Amikor ma kiürítettem a szemetest, megnéztem, és elgondolkoztam azon, hogy mennyi fölösleges dolgot erőltetnek ránk. Kicsit továbbfűztem a gondolataimat és rájöttem, hogy valójában mekkora iparág épül erre. Igazából lehet engedni a “környezettudatos” propagandának és lehet mindenféle “környezetbarátnak és újrahasznosítottnak” címkézett termékeket vásárolni, ami tényleg dicséretre méltó törekvés, de mégis úgy érzem, hogy sokkalta fontosabb inkább a fejekben rendet tenni.

Mit értek ez alatt?

Megint ugyanahhoz a kérdéshez jutunk el: El kell gondolkodnunk, hogy mik a valódi szükségleteink.

Néhány példa:

Kell nekünk folyamatosan palackozott vizet vásárolni, vagy esetleg jó a víztisztító is. Ha pl. van jó minőségű forrásvíz a közelben, akkor egyáltalán kell-e nekünk tisztítani a vizet? Fel lehet-e ülni helyette a biciklire és elmenni a forráshoz?

Kell-e ajándékozgatni oda-vissza fölösleges dolgokat? Vesszük-e inkább a fáradtságot, hogy utánanézzünk, valójában mire van szüksége a másiknak? Netán inkább megbeszéljük vele, hogy mit szeretne, vagy hogy van-e értelme az egésznek?

Kell-e nekünk külön olajsütő, rizsfőző stb. vagy megelégszünk a fazékkal és veszünk hozzá esetleg egy kosarat?

Többször tapasztaltam, hogy egyes építtetők hatalmas tárolókat akarnak a pinceszinten. Ilyenkor megkérdezem, hogy mit akarnak benne tárolni? A válaszban gyakran azt érzem, hogy leginkább lomokat. Ebben az esetben igyekszem feltenni nekik a kérdést: Megéri-e több millió forintért házat építeni a lomoknak? (Azt tudni kell, hogy egy átlagos ház építésekor a pinceszint esetében kb. másfélszeres költséggel kell számolni – szigetelés, merevítés stb.)  Megértem, hogy bizonyos dolgoktól nehéz megszabadulni, mert kaptuk valakitől, érzelmileg kötődünk hozzá, meg fog sértődni, ha kidobjuk stb., de ugyanakkor azt is érdemes végiggondolni, hogy mennyire függünk tőlük. A magyar emberben különösen megvan ez a fajta hozzáállás: “Majd jó lesz az még valamire…” Ez a természettel való összhang jele, hogy igyekszik mindennek megtalálni a maga helyét (szemét az, ami nincs a helyén). Ugyanakkor ha belegondolunk abba, hogy ezeknek a fölösleges dolgoknak a tárolása mennyi energiát emészt fel fölöslegesen, akkor már lehet, hogy más kép fogad minket. Nem azt mondom, hogy ha kapunk valamit amire nincs szükségünk, akkor azt egyazon lendülettel dobjuk ki. Inkább gondoljuk végig, hogy kinek lehet szüksége rá a szűkebb, vagy tágabb környezetünkben.

A hulladék előállítása, elszállítása, tárolása, feldolgozása és még az újrahasznosítása is mind komoly energiákat, környezeti terhelést és pénzt igényel. A legjobb megoldás, ha nem hozzuk létre. Tudom, nem megy ez egyik napról a másikra, de ha csak már azt meggondoljuk, hogy mi az amit megveszünk, tényleg szükségünk van-e rá, mielőtt megvennénk végiggondoljuk azt is, hogy hol akarjuk és akarjuk-e egyáltalán tárolni, illetve mennyi ideig fogja megkönnyíteni az életünket (mennyire tartós és mennyi idő alatt lesz belőle szemét) szerintem már óriási lépést tettünk előre.

Gazdasági épület a szentendrei skanzenben

Gazdasági épület a szentendrei skanzenben - természetes anyagok, egyszerű, tiszta forma

Ha már említettem a pincét, akkor egy másik lényeges kérdés is felvetődik a tárolás. Kell-e nekünk zöldséget, gyümölcsöt, bort krumplit, kapát stb. víz és hő ellen is leszigetelt, fűtött térrel határos pincében tárolni? Erre régebben nem véletlenül találták ki a melléképületeket, vermet, illetve a borospincéket. Ha feltétlenül szükséges, akkor ezeket jóval kisebb költség mellett egyszerűbben meg lehet építeni és még természetes mivoltuktól fogva tovább maradnak meg benne az előbb említett élelmiszerek. Ezeket is meg lehet úgy építeni, hogy esztétikai értelemben is képviseljenek értéket és nem vonatkoznak rájuk a kölönböző előírások, hőtechnikai követelmények, sokszor még építési engedélyhez sincsenek kötve, így akár vályogból, fából, szalmából is kötöttség nélkül építhetők…

Kérdés, hogy engedünk-e az agymosásnak, vagy vesszük a fáradtságot és megpróbálunk először gondolkodni, majd ésszerűen cselekedni?

Archívum
Kategória
Visszahívás kérése

Kapcsolat

 

* kötelező mezők

License
All Rights Reserved